A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek nem felelnek meg teljes mértékben az alkotmányossági követelményeknek – állapította meg Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman szerint egyes szabályok a jogalkalmazók számára sem egyértelműek, hatásaik nem kiszámíthatóak, de főként – a hiányos tájékoztatás miatt – következményeik az érintettek számára előre nem láthatók.
A lakáscélú állami támogatások változásaiból adódó jogbizonytalanságok miatt számos panasz érkezett az ombudsmanhoz. Az állami támogatásokat érintő panaszok elemzésére hivatalból indított átfogó vizsgálatot Lenkovics Barnabás.
Az ombudsmani jelentés hivatkozik az Alkotmánybíróság határozatára, amely szerint az alkotmányból nem következik, hogy a lakáshoz jutás állami támogatására az állampolgároknak alanyi joga lenne, és az sem, hogy az állam a lakáscélú állami támogatásoknak bármely meghatározott formáját köteles lenne biztosítani. Továbbá a szociális biztonság nem jelent sem biztosított jövedelmet, sem garantált életszínvonalat, mert a szociális juttatások, támogatások és kedvezmények mértékét alapvetően a nemzetgazdaság teherbíró képessége, a költségvetés állapota és számos egyéb tényező befolyásolja. Az állam tehát viszonylag nagy szabadsággal rendelkezik annak megítélésében, hogy a lakáshoz jutás támogatásának milyen eszközeivel él. Politikai döntés kérdése, hogy ezen eszközökkel milyen mértékben szolgálják a népesedéspolitika, a szociálpolitika, illetve a gazdaságpolitika céljait.
Az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy a jog egészének, egyes részterületeinek és egyes szabályainak is világosaknak, egyértelműeknek, hatásukat tekintve kiszámíthatóaknak kell lenniük. Ez – Lenkovics Barnabás szerint – arra készteti a jogalkotót, hogy politikai döntései során is tartsa tiszteletben a jogbiztonság követelményét, vagyis a lakástámogatási normák legyenek világosak, egyértelműek és hatásukat tekintve kiszámíthatóak.
A megállapított visszásság rendezése érdekében az ombudsman felkérte a miniszterelnököt, kezdeményezze, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló rendeletet úgy módosítsák, hogy a lakáscélú támogatásokra való jogosultságról közigazgatási szerv hozzon határozatot, amelynek döntésével szemben biztosított a jogorvoslati lehetőség. A bankok egy ilyen jogerős határozat után már csupán a hitelképesség kérdésében járjanak el önállóan. Az új jogszabálynak biztosítania kell, hogy a tulajdonjog fenntartásával történt ingatlanértékesítés esetén az új lakás támogatása iránti kérelem elbírálását függesszék fel a kettős tulajdon megszűnésének kétségtelen igazolásáig.
Az ombudsman szerint tisztázni kell a rendeletben azokat a fogalmakat, amelyek eltérő értelmezésre adnak lehetőséget, például az emeletráépítés és a tetőtérbeépítés, vagy a közművesített és közművesítetlen telkek megjelölésének hiánya esetén.
Lenkovics Barnabás felhívta a figyelmet arra is, hogy a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek pótolnia kell a méltányolható lakásigény mértékének felső határát megszabó építési átlagárak 2001-óta elmulasztott meghatározását.
Az OBH 3693/2004 számú jelentés letölthető az alábbi címről:
http://www.obh.hu/…20043693.pdf
