Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa OBH4113/2004. és 6379/2004. számú ügyekben Jelentést készített a Malom Center ügyében. Az ügyben megjelent sajtóhírekre tekintettel szükséges a hiteles és tisztességes tájékoztatás érdekében a közvéleményt tájékoztatni azokról a megállapításokról, amelyeket Kecskemét Megyei Város Jegyzője és a Polgármesteri Hivatal szakosztályai a Jelentéssel kapcsolatban tettek.
Mindenek előtt meg kell jegyezni, hogy az országgyűlési biztosokhoz intézett beadványokban gyakran előforduló elem, hogy a panaszosok az ellenérdekű féllel szembeni vitájukban hatóságok eljárását kifogásolják és e vitájukban eszközként próbálják felhasználni az országgyűlési biztosokat is. Az országgyűlési biztos számára a rávonatkozó jogszabályban biztosított eszköz az ajánlás és a kezdeményezés, amely senki számára sem kötelező erejű, valódi eszköze csupán a szakmai megalapozottság lehet.
Megállapítottuk, hogy a Jelentés elnagyolt, nem teljes körű – amit maga is elismer – a tényállás nem teljes körű feltárásával keletkezett. Az országgyűlési biztos a több mint egy évig tartó vizsgálata során nem kereste meg az összes érintettet, nem vizsgálta valamennyi hatóság eljárását, és több alkalommal szembehelyezkedett indokolás nélkül a hivatalra egyébként kötelező felettes szervek állásfoglalásaival. Ezen túlmenően olyan új jogi fogalmakat kreált, mint például a „vizuális környezetszennyezés” vagy „terepszint alatti illeszkedés”, illetve a jogdogmatikával ellentétes fejtegetésbe kezdett, amiket értelmezni nem lehet. Az országgyűlési biztos hatáskörét is túllépte, amikor jogszabályok alkotmányellenességét állapította meg, erre ugyanis csak és kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult.
A Jelentésében a tényállások túlnyomó része nem valós, a valóságot hamis színben tünteti fel, illetve kifejezetten valótlan. Megalapozatlan a Jelentésnek az a fejtegetése, amikor azt sugallja, hogy a jegyző szándékosan megkerülte az ellenérdekű felek jogorvoslathoz való jogát és szinte csalárd módon jogerősítette az építési engedélyt. A Jelentésében saját maga rögzíti a Biztos úr, hogy a fellebbezések elkéstek, a hatályos jogszabály pedig nem a jegyző döntésétől teszi függővé a jogerősítést, hanem jogerőssé válik a határozat, ha a fellebbezési jogról az ügyfelek valamennyien lemondtak. Valótlan a jelentésnek az az álltása is, miszerint kizárási okot kellett volna közölnie a jegyzőnek. Ez az állítás szembehelyezkedik mind a Belügyminisztérium, mind a felettes közigazgatási hivatal szakmai álláspontjával. A Biztos úr jelentése azt sugallja, hogy a jegyző több szakhatóságot nem keresett meg, illetve figyelmen kívül hagyta véleményüket, azonban – mint saját maga is elismeri jelentésében – a szakhatósági eljárásokra vonatkozó tényállásokat nem tisztázta teljes körűen. A jegyző egyetlen szakhatóság hatáskörét sem vonta el, ellenkezőleg, az ügybe valamennyi jogszabály szerinti szakhatóságot bevonta. A Biztos úr, jelentése kapcsán figyelmen kívül hagyta az adatvédelmi biztos 2004. június 3-ai közleményét is. Az országgyűlési biztos kezdeményezései, ajánlásai pedig – többek között – mindezek miatt is megalapozatlanok.
Biztos úr jelentésében foglalt nagy számú, jogilag tévesen megítélt tényállítást a Jegyzőre és a Hivatalra vonatkozó értékítéletét visszautasítjuk, Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője és Polgármesteri Hivatala, mint ahogy más esetben is, a Malom-ügy kapcsán is a jogszabályokat feltétlenül betartva, a legjobb szakmai tudása szerint, törvényesen járt el.
Kecskemét,2005. május 31.
Dr. Peredi Katalin
jegyző
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által tett megállapítások:
http://www.jogiforum.hu/hirek/12631
