Amit mindenki megjósolt, bekövetkezett: a franciák többsége elutasította a közös alkotmányt. Chirac elnök elfogadta a polgárok akaratát (és meneszti népszerűtlen kormányát). Az uniós alapszerződés pedig megy a maga útján, a következő állomás Portugália, ahol az IGEN vezet toronymagasan. A franciákra meg később visszatérnek.
Vasárnap Franciaoszág választópolgárainak nagy többsége (70 százaléka) járult az urnákhoz, hogy kifejezze véleményét az EU alkotmányáról. A szavazók 55 százaléka NEM-mel szavazott, (ez körülbelül 16 millió embert jelent 13 millió IGEN ellenében, míg 12 millióan otthon maradtak). A francia közszolgálati televízó tájékoztatása szerint a városok (Marseille kivételével) igen-pártiak voltak, különösen Párizs, ahol 66 százalék támogatta az alkotmányt.
Chirac elnök televíziós beszédében a polgárok szuverén akaratának nevezte a referendumot, amely viszont nehéz körülményeket teremt a francia érdekek megvédéséhez. Azt is hozzátette, hogy a napokban bejelentést tesz a Raffarin-kormánnyal kapcsolatban, ami minden bizonnyal a kormányfő (és így a miniszterek) távozását jelenti. A politikai elemzők és az unió politikusai is azt a véleményüket hangoztatták, hogy nem is igazán a közös alkotmány elutasítása mozgatta a franciákat, hanem saját középjobb kormányuk népszerűtlensége.
Franciaország az első (a hat alapító közül), amely elutasította az alkotmányos szerződést. Az eredmény más referendumokra is kihat, Hollandiában két nap múlva lesz a népszavazás, és a NEM vezet, Portugália viszont egyértelműen az IGENT támogatja. Nagy-Britannia pedig elhalsztja a népszavazást Tony Blair szerint.
Nyolc ország (Ausztria, Görögország, Litvánia, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország) már ratifikálta a szerződést (Magyarország parlamenti 304 szavazattal még tavaly december 4-én), az élet pedig megy tovább, a franciák talán jövőre újra megpróbálják.
Addig pedig az Unió az 1957-ban született Római Szerződéssel (és kiegészítéseivel a Maastrichti, Amszterdami és Nizzai Szerződéssel) működik tovább.
