Magyarországon 3,7 millió ember fizet járulékot, az egészségügyi szolgáltatást azonban mindenki igénybe veszi. Mintegy 5-600 ezren vannak azok, akik rendelkeznek jövedelemmel, de valamilyen módon kikerülik a járulékfizetést. Jelentős azoknak a száma, akik nagy jövedelemhez jutnak kerülő módon, ugyanakkor minimális mértékben, vagy egyáltalán nem vesznek részt közteherviselésben.
A járulékszabályok módosításának célja, hogy azok is részt vállaljanak a közteherviselésben, akik, bár számottevő jövedelemmel rendelkeznek, eddig ezt nem tették meg.
- Azoknak, akiknek elsősorban különadózó jövedelme van, január elsejétől 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni meghatározott plafonig.
Milyen jövedelmekről van szó:
- osztalék
- ingatlan bérbeadás
- ingóértékesítés (ha emellett van még tőkejövedelme is az érintettnek)
- vállalkozásból kivont jövedelem
Az ingóértékesítés esetében ez azonban nem azt jelenti, hogy ha valaki elad egy biciklit, hogy azután egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
A szabály az, hogy ha az ingóértékesítésből évi 200.000 forintnál nagyobb jövedelem (vagyis az eladási ár 200.000 forintnál többel meghaladja a vételi árat) keletkezik, akkor kell adót és 4 százalékos egészségügyi-hozzájárulást fizetni.
Hogyan számoljuk az ingóértékesítésből a jövedelmet?
Például vett valaki egy kerékpárt valamikor 15.000 forintért, és most eladta 2.500 forintért. Ebben az esetben szemmel látható, hogy jövedelem nem keletkezett.
Másik eset. Vett valaki egy festményt valamikor évekkel korábban 100.000 forintért, és közben a festő ismert lett, s ma már a festményét el lehetett adni 2,5 millió forintért. Ebben az esetben a 2,5 millió forintból levonjuk a 100.000 forintot, és a jövedelem 2,4 millió forint, amelyből 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, jelen esetben 96.000 forintot akkor, ha az illetőnek van amúgy egyéb tőkejövedelme is.
És itt most bejön egy új fogalom is – a feltöltési plafon – ami 400.000 forint.
Folytatva a példát, ha a festmény értékesítője egyébként abban az évben már fizetett 350.000 forint tb járulékot más jövedelme után, akkor a festményértékesítést követően nem 96.000 forintot kell befizetnie, hanem csak 50.000 forintot.
Miért 400.000 forint a plafon?
A számítások szerint az állami egészségbiztosítás egy állampolgárra évente 400.000 forintot költ. Tehát Magyarországon a bérből és fizetésből fizették az egészségügyi ellátás költségeit azok helyett is, aki tőkejövedelemből akár milliós haszonra tettek szert, ám eddig nem járultak hozzá a közös kasszához. A rendszer évi 400.000 forint tehervállalást vár el azoktól, akik külön adózó jövedelemmel rendelkeznek, ennél nagyobbat nem.
- Kell fizetni az árfolyamnyereség után vagy sem?
Alapelv az, hogy a kamat jellegű jövedelmeket nem terheli adó, és így hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem, viszont a tőkejellegű jövedelmeket igen.
Nem terheli adó és hozzájárulás fizetés:
- a tőzsdei árfolyamnyereséget
- az állampapírok hozamát
- a befektetési jegyek hozamát
- a takarékbetét kamatát
Terheli viszont a tulajdonrész értékesítést. Ha valaki egy jól menő kft-ben tulajdonrésszel rendelkezik, azt eladja, akkor azután adóznia kell, és ki kell fizetni a 4 százalékos hozzájárulást is, természetesen figyelembe véve a 400.000 forintos plafont.
Mi történik az evásokkal?
Az evás, ha az eddigiek alapján eleget tesz közteherviselési kötelezettségének, nem érintik ezek a változások.
