Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, Danuta Hübner bemutatta a harmadik kohéziós jelentést, amely az EU régióinak foglalkoztatási, kereseti és termelési mutatóit hasonlítja össze. A jelentés szerint Magyarországon a legnagyobbak a fejlett és a szegény régiók közti különbségek.
Danuta Hübner elmondta: az EU 140 millió állampolgára él olyan területeken, ahol a GDP nem éri el vagy alig haladja meg az EU-s átlag 75 százalékát.
A kibővített Európában a gazdasági és a szociális különbségek még mindig óriásiak. A 2002-es adatok szerint a leggazdagabb tíz régióban az egy főre eső GDP eléri az EU átlag 189 százalékát, míg a tíz legszegényebb területen ez mindössze 36 százalék. Az EU 64 régiójában a GDP az EU átlag 75 százaléka alatt van, s ezek 90 százalékban az új tagországokban találhatók. Kivételt csupán a fővárosok és környékük (Prága, Pozsony, Budapest), valamint Szlovénia és Ciprus képez. A régi tagállamokban az alacsonyabb GDP-vel rendelkező régiók Görögország, Portugália, Olaszország illetve Spanyolország déli részein, valamint Németországban találhatók.
A jelentés szerint azonban az új tagállamokban nagyobb a növekedés. Az időközi jelentés megemlíti, hogy a tagállamok közül Magyarországon a legszámottevőbbek a belső különbségek, ahol a regionális lakosság legtehetősebb 20 százalékának 2,6-szor nagyobb a részesedése a hazai összjövedelemből (GDP-ből), mint a legszegényebb 20 százaléknak. A jelentés megállapítja, hogy hazánkban ezek a számok 1995-óta egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak (a ’95-ös ráta még 2 volt, 2002-ben már 2,6). Csehországban, Szlovákiában, Nagy-Britanniában és Belgiumban ugyancsak számottevőek a belső különbségek, miközben Görögországban, Németországban, Hollandiában, Finnországban és Svédországban a legalacsonyabbak. Olaszország az egyetlen olyan tagállam, ahol az évek folyamán jól kivehetően mérséklődtek a belső különbségek.
A 2000-2006 közötti időszakban az EU Strukturális Alapjaiból megvalósított fejlesztések és egyéb a legszegényebb régióknak szánt eszközök 265 milliárd eurót, azaz az EU költségvetésének egyharmadát tették ki. A legtöbbet a többéves fejlesztési programokra költötték, melyeket a tagállamok, az Európai Bizottság és a regionális önkormányzatok közösen valósítottak meg. A 2007-2013-as költségvetési periódusra szóló, a Bizottság által javasolt megreformált kohéziós politikára 336,1 milliárd eurót szán Brüsszel, melynek 79 százalékát (264 milliárd eurót) a legszegényebb régiók kapnák.
