Megszigorították és bonyolultabbá tették a lakás célú hitelek törlesztéséhez kapcsolódó szabályokat. Az adóstársak közül például csak egy személy élhet a kedvezménnyel, azaz egy önálló ingatlanra csak egy hitelszerződés alapján érvényesíthető a kedvezmény.
A lakás célú hiteltörlesztéshez kapcsolódó kedvezmények igénybevételének szigorításával megszűnt az a lehetőség, hogy egy ingatlanhoz akár 2-3 magánszemély is visszaigényelt fejenként 240 ezer forintot. Nem lehet kedvezményt elszámolni a személyi hitel után akkor sem, ha azt lakás céljára fordítják, mint ahogy a munkáltató által nyújtott lakás célú hitel után sem, kivéve ha utána a cég személyi jövedelemadó-törvény szerint adót fizetett – írja a Világgazdaság.
Az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke-, a kamat- és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 40 százaléka, ha az adózó a lakás célú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült, és az általa felvett hitelek együttes összege a 15 millió forintot nem haladta meg. Feltétel, hogy a kölcsönt lakótelek, új lakás tulajdonjogának vagy az új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jog megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez használják fel.
A lap szerint ha nincsenek meg ezek a feltételek, akkor az adózó csak a hitelintézet által igazolt összeg 30 százalékát érvényesítheti adókedvezményként. De csak akkor, ha az általa felvett hitelek összege a tízmillió forintot nem haladja meg. Megfelezték továbbá az előző évben igénybe vehető maximális adókedvezményt, maximum 120 ezer forint lehet, ráadásul jövedelemkorlátot is bevezettek.
