A környezetvédelmi tárca álláspontja szerint a hulladék keletkezésének csökkentését célzó hazai termékdíjas szabályozás megfelel az Európai Unió csomagolási irányelvének, ellentétben a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének (MÜSZ) mai, Európai Bizottságoz benyújtott beadványában foglaltakkal.
A magyar termékdíjas szabályozás 2005. január 1-jei változásának lényege, hogy a korábbi tömegalapú díjfizetési kötelezettség helyett megjelent a darabalapú díjtétel az italcsomagolásoknál. A csomagolásokon belül egyre nagyobb arányt jelentenek az italok csomagolásai, elsősorban pedig az eldobható palackok, dobozok. Évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi szemétként. A termékdíjas szabályozás ennek, a budapesti Hősök terét hatszor megtöltő mennyiségű hulladéknak a csökkentését és a visszaváltási rendszerek erősítését célozza.
A darabalapú díjtétel az eldobható italcsomagolásban lévő italok árának növelésével, vagyis a fogyasztói szokások megváltoztatásával kívánja elérni a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését. Természetesen a változások csak lassan, hosszabb távon valósulhatnak meg figyelembe véve a gazdaság terhelhetőségét. A szabályozás ezért 2007-ig a jelenlegi állapot fenntartását, vagyis az újrahasználható csomagolások térvesztésének megállítását, ezt követően pedig az újrahasználható csomagolás arányának lassú növekedését szeretné elérni.
A csomagolási hulladékokról szóló uniós irányelv nem határoz meg preferenciát az újrahasználat és az újrahasznosítás között, és nem jogosítja fel a tagállamokat ilyen különbségtétel felállítására sem. Ebben tehát teljesen igaza van Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének. Az uniós irányelv alapján azonban a tagállamok előmozdíthatják az újrahasználati rendszerek fejlődését, ami nem kötelezést, hanem az ösztönzést jelent. Ezt valósítja meg a magyar szabályozás, amely kötelező jelleggel csak a hasznosítást írja elő, ám gazdasági eszközökkel a hasznosítás mellett az újrahasználatot is ösztönzi, ily módon nem ellentétes az irányelvvel. (A szabályozással egyetértve jó néhány magyarországi gyártó is hitet tett már az újrahasznosítás mellett.)
A zöldtárca álláspontját támasztja alá az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése, amely a magyar termékdíjas szabályozásnál lényegesen szigorúbb német rendszert is az uniós előírásokkal összeegyeztethetőnek találta.
A MÜSZ közleményében említett UNESDA (Európai Alkoholmentes Italgyártók Szövetségeinek Egyesülete) – amely a tagállamok üdítős lobbi szervezetit tömöríti – véleménye nehezen tekinthető az Európai Bizottság álláspontjának, ennek megfelelően erős túlzás a szervezet nyilatkozatát hivatalos brüsszeli kritikaként értelmezni.
A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége évek óta támadja a hulladék keletkezésének csökkentését célzó hazai erőfeszítéseket, anélkül, hogy – a környezetvédelmi tárca többszöri kérésére – javaslatot tett volna a probléma megoldására. A mostani beadvány sorsától függetlenül a minisztérium a jövőben is várja a szakmai szövetségek elképzeléseit a csomagolási hulladékok keletkezésének csökkentésére.
