A be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása jelentős bevételtől fosztja meg az államháztartást, ezért ennek adóhatósági ellenőrzése évek óta kiemelt feladat. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az élőmunkára rakodó közterhek miatt általában nagy csábítást jelent a vállalkozóknak a bejelentés nélküli, un. fekete foglalkoztatás, de szélesebb körben különösen az építőipari ágazatban terjedt el.
Ennek megfelelően, bár az állami adóhatóság a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében az adózók mind szélesebb körére kiterjedően végez az alkalmazottak foglalkoztatására irányuló vizsgálatot, megyei, regionális és országos akciók szervezésével megkülönböztetett figyelmet fordít, az említett területre.
Az építőiparban foglalkoztatott bejelentetlen alkalmazottak kiszűrése érdekében az egész országra kiterjedően elrendelt ellenőrzésekre került sor 2005. április 27-én, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 22 igazgatóságának 154 adóellenőre – társhatósági támogatást igénybe véve – azonos időben hajtott végre.
Az akció célja minden igazgatóságra kiterjedően az előre kijelölt és egyeztetett címeken található, folyamatban lévő építkezések helyszínén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt, a foglalkoztatás bejelentésére vonatkozó szabályok betartásának összehangolt ellenőrzése volt.
A vizsgálatokra 29 helyszínen került sor, ahol összesen 223 foglalkoztató 1095 alkalmazottját nyilatkoztatták az adóellenőrök. A helyszínen tartózkodó közel 1100 foglalkoztatott személy közül csupán 40 esetben lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani a szabályszerű foglalkoztatás tényét. További 1004 munkavállaló esetében a bejelentését igazoló iratok három napon belüli bemutatására szólították fel az adóhatóság munkatársai a foglalkoztatókat.
A továbbiakban az illetékes egészségbiztosítási pénztárak felé az állami adóhatóság megkereséssel él a társadalombiztosítási bejelentéssel kapcsolatos adatok érdekében.
Az már most megállapítható, hogy 9 fő bejelentését 3 foglalkoztató elmulasztotta el, mely tevékenységük legalább 12 napra történő felfüggesztését eredményezi.
Az ellenőrzések 174 esetben társas vállalkozást, 47 esetben egyéni vállalkozót érintettek, valamint két foglalkoztatónál engedély nélküli tevékenység végzését tártak fel az adóellenőrök.
A 154 adóellenőr munkáját a rendőrség, a Vám és Pénzügyőrség, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, valamint a Határőrség munkatársai megfelelő létszámmal segítették. A vizsgálatok során atrocitásra nem került sor.
Több építkezésen tapasztaltuk, hogy az ellenőrzés hírére a munkavállalók a helyszínről pánikszerűen el akartak menekülni, melyet helyszínt biztosító rendőrök, határőrök sikeresen megakadályozták.
Előfordult, hogy egy külföldi cég több nem magyar állampolgárságú alkalmazottja végzett munkát az egyik építkezésen, akik tolmács hiányában nyilatkozatukat nem tudták megtenni. Esetükben az érintett ország adóhatóságát hivatalos úton a magyar adóhivatal megkeresi további intézkedések megtétele végett.
Egy budapesti építkezés helyszínén a fővállalkozó által foglalkoztatott személyek annyira zokon vették az ellenőrzést, hogy a jegyzőkönyv felvétele után azonnal távoztak a helyszínről, és az ott lévő képviselővel közölték, hogy ők már nem jönnek vissza dolgozni, mert “nem erről volt szó”.
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az adózói (foglalkoztatói) magatartásban általános tendencia az alkalmazottak vélelmezhető “kioktatása”. A foglalkoztatottak jelentős része nyilatkozik úgy, hogy éppen az ellenőrzés hónapjában, hetében, sőt véletlenül pont a vizsgálat napján állt munkába, illetve tevékenységéért semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott és nem kap, bár pl.: papíron több éve munkanélküli. Így a “ma jöttem először dolgozni”, “bért nem kaptam”, “valamilyen papírt aláírtam, valószínűleg a munkaszerződést”, “csak éppen erre jártam” mondatokat már gyakorlottan alkalmazzák. (A foglalkoztató és a foglalkoztatott “érdeke” egybeesik: a foglalkoztató ki akarja kerülni fizetési kötelezettségét, a foglalkoztatott nem akarja elveszíteni munkáját, kereseti forrását).
Ilyen irányú ellenőrzésre 2004. évben 3440-, 2005. I. negyedévében 860 alkalommal került sor. A vizsgálatok 22%-24 %-a zárult megállapítással. A bejelentéssel összefüggő mulasztással értelemszerűen együtt jár a nyilvántartások vezetésének hiányossága is.
Az alkalmazható szankciók:
- Magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat;
- A mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helységet az adóhatóság 12 napra lezárja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység folytatásának gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggeszti, ha adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat. Ez a szankció az első ismétlődés esetén 30 nap, majd ezt követően minden alkalommal 60 nap.
A vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának szabályszerűségére irányuló ellenőrzéseket az adóhatóság a jövőben is
