A 2005. április 7-én lezajlott, “Az elektronikus gazdaság joga” címet viselő konferenciánk nem csupán témája miatt számított újdonságnak. Ez volt ugyanis az első komoly szakmai rendezvény amelyet a Jogi Fórum teljesen önállóan szervezett, ezen túlmenően ez a szakmai összejövetel volt az első állomása annak a tervezett konferencia-sorozatnak, amelynek segítségével a jogászok, a gazdasági döntéshozók, és minden érdeklődő számára közelebb szeretnénk hozni olyan új jogterületeket, mint az informatikai- és kommunikációs jog, a elektronikus gazdaság jogi viszonyai – de érintenénk tradicionálisabbnak tekinthető jogterületek aktuális problémáit is.
Az úttörőnek is szánt első konferencia – hangsúlyozottan speciális témakörei mellett is – szerencsére jelentős számú érdeklődőt vonzott, még egyszer szeretnénk megköszönni minden kedves megjelent érdeklődőnek, hogy megtisztelt minket bizalmával!
Öt téma kerülhetett ezúttal a napirendre. Az előadások közül három inkább áttekintő – rendszerező jellegű, kettő pedig speciális témájú volt.
Az első előadónk Dr. Jóri András budapesti ügyvéd volt, aki korábban Dr. Majtényi László munkatársaként az adatvédelmi biztos hivatalában szerezte tapasztalatait az adatvédelem területéről, és munkájának, tudományos tevékenységének túlnyomó részét jelenleg is e körben végzi. Előadása, mely “Az adatvédelmi jog aktuális kérdései” címet viselte áttekintés adott a adatvédelem alapfogalmairól, ezen alapjog fejlődéséről, helyéről az emberi jogok rendszerében. A nemzetközi és magyar szabályozástörténet felvázolása után a jelenlegi hazai adatvédelmi törvény hiányosságait elemezte. Többek között a hatályossági problémákra (tárgyi ill. területi), a adattovábbítás nehézségeire, az adatfeldolgozás körüli definíciós zavarokra és a szankciórendszer gyengeségeire hívta fel a figyelmet. Kitért néhány konkrét, a gyakorlatban felmerült témára is, mint a rendőrségi adatkérések, az alkalmazottak ellenőrzése (pl. e-mail-ek figyelése), a kriptográfia, illetve a direktmarketing adatvédelmi vonatkozásai.
A második előadást Dr. Balogh Zsolt György, a PTE-ÁJK (Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék) tanszékvezető docense tartotta, “Elektronikus hírközlési szolgáltatások – az Eht” címmel. Amint a címből ez sejthető a hírközlés, avagy távközlés szabályozási kérdéseit, ezen kulcsfontosságú gazdasági terület jogi megközelítésének sajátosságait tárgyalta az előadó. A vonatkozó magyar törvényalkotás történeti vázlatát a terület különös jellemzőinek (távközlési monopólium, a verseny kérdése, egyetemes szolgáltatás) kifejtése követte. Az Európai Unió távközlési irányelveinek ismertetését a tavaly hatályba lépett új, elektronikus hírközlési törvény (2003. évi C. tv.) részletszabályainak kifejtésére került sor.
Ezt követően Dr. Polyák Gábor, a PTE-ÁJK Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszékének tanársegédje, az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat főszerkesztője a “Médiajog és Internet” c. prezentációjában ezen új médium sajátosságairól beszélt. A média szabályozási sajátosságainak ismertetését az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kifejtése követte, majd a médiát érintő különböző külső korlátok jellemzőit fejtegette az előadó. A különböző szabályozási módszerek, valamint az önszabályozás eszközeinek elemzése volt a két befejező gondolatkör.
Az ebédszünet után elérkeztünk a konferencia speciális témákat taglaló részéhez, Vikman László, a Jogi Fórum és az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat szerkesztője, a direktmarketing és a spam témájába nyújtott betekintést. A spam kéretlen elektronikus reklámüzenet, jelenleg az Internet (és az elektronikus kommunikáció) egyik legkomolyabb problémaköre. Az előadó bemutatta hogyan reagált ezen kihívásra az USA, az EU és egyes tagállamai, illetve hazánk jogalkotása. Végül arról is szó esett, hogyan működhet legálisan az e-mailben végzett reklámtevékenység.
Az utolsó előadónk Dr. Nagy Zsolt volt, a Netlock Informatikai és Hálózatbiztonsági Kft. képviseletében, és az elektronikus aláírás működéséről, szabályozásáról, potenciális alkalmazási területeiről beszélt. Szép és illusztrációkkal bőségesen ellátott prezentációjában ismertette az elektronikus aláírás technikai alapjait képező kriptográfiai alapfogalmakat, bemutatta az asszimetrikus kulcsú kódolás működését, de bemutatta az időbélyegzés folyamatát is.
A konferencia befejezéseként rövid kerekasztal-beszélgetésre is sor került, melyben elsősorban Dr. Jóri András és Dr. Nagy Zsolt kapott további kérdéseket. Az adatvédelemmel kapcsolatban leginkább a munkajogi vonatkozások (alkalmazottak megfigyelése, elektronikus leveleinek ellenőrzése, stb.) kerültek szóba. Az elektronikus aláírás témája kapcsán is számos további kérdés merült fel, a gyakorlati alkalmazási problémáktól (szoftverellátottság, a technika “beágyazottsága”, stb.) a szolgáltatás államigazgatási alkalmazásáig bezárólag.
