A társas vállalkozó (és vállalkozás) járulékkötelezettségét egyáltalán nem befolyásolja az, hogy a társaság, amelyben a társas vállalkozó személyes közreműködésre kötelezett, az eva szerinti adózást választotta vagy sem.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 27. § (1) bekezdése értelmében a társas vállalkozás a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után állapítja meg, vonja le és fizeti meg a járulékokat.
A járulékkötelezettség alapja ezért a járulékalapot képező jövedelem definíciójából adódóan (Tbj. 4. § k. pont) az adóelőleg számításánál figyelembe vett összeg, vagy a minimálbér lehet.
A Tbj. 29/A. § (3) bekezdése kifejezetten az eva adózó egyéni vállalkozóra állapít meg olyan szabályt, amelynek értelmében magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalható a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni fizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy esetükben a személyes közreműködés ellenértékeként elszámolt vállalkozói kivét nem értelmezhető.
