Egy magyar leányvállalat osztrák, valamint német tulajdonosainak történő osztalékfizetése kapcsán a következő szabályozásra kell figyelemmel lenni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 27. § (3) bekezdése értelmében Magyarország uniós csatlakozásának napjától a belföldi személy által a külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaság részére kifizetett (juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, amennyiben az utóbbi társaság legalább két éven át folyamatosan, legalább 25 százalékos – 2005. január 1-jétől legalább 20 százalékos – részesedéssel rendelkezik a belföldi illetőségű, osztalékot fizető (juttató) társaság jegyzett tőkéjében. A társaság fogalmát a Tao. tv. 4. § 32/a. pontja határozza meg, az értelmezés a belföldi illetőségű társaságokon túl Magyarország uniós csatlakozását követően magában foglalja az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaságokat, amelyek
1. az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bírnak belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
2. a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/434/EGK tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/435/EGK tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működnek, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanyai anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség állna fenn.
A szabályozás tekintetében a Tao. tv. 27. § (3) bekezdésében előírt feltételeket a kifizetés időpontjában kell vizsgálni, azaz az osztalékadó mentesség független az osztalék keletkezésének, illetve az osztalékfizetés eldöntésének az időpontjától [2002. évi XLII. törvény 303. § (8) bekezdés].
Az ismertetett szabályozás alapján a 2004. évi adózott eredményből 2005-ben kifizetett osztalék esetében a 2005-ben hatályos előírásokat kell alkalmazni.
Amennyiben a magyar leányvállalat osztrák, valamint német tulajdonosai úgy döntenek, hogy 2005. januárban a német anyavállalat eladja a társaságban lévő részesedését a már eddig is tulajdonos osztrák anyavállalatnak, a 2005. évi osztalékfizetés pillanatában a német vállalatnak már nincs részesedése a magyar társaságban. Ennek alapján a német vállalat nem tekinthető osztalékadó alól mentesülő osztalékban részesülőnek, mert az osztalékfizetéskor nem áll tulajdonosi kapcsolatban a társasággal. Az osztrák anyavállalat (a továbbiakban: anyavállalat), amennyiben a Tao. tv. 4. § 32/a. pont kritériumainak megfelel és a 20 százalékos minimális részesedése két évnél hosszabb ideje fennáll a társaságban, mentes az osztalékadó kötelezettség alól. Az a tény, hogy időközben újabb részesedést szerzett, nem befolyásolja az adókötelezettség alóli mentességét.
A Tao. tv. 27. § (3) bekezdés értelmében az osztalékadó megfizetése alól abban az esetben is mentesülhet az osztalékban részesülő, ha az előírt részesedés nem áll fenn legalább két éve folyamatosan, de az adó megfizetéséért más személy vagy a kifizető kezességet vállal. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36. § (2) bekezdése értelmében a kezesség vállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság lesz a kezességi szerződés alanya. A szerződéskötés feltételei többek között:
1. az osztalékadó – kötelezettség pontos, összegszerű meghatározása,
2. a kezes és az anyavállalat közötti megállapodás arról, hogy a kezes az anyavállalat osztalékadó – fizetési kötelezettségéért kezességet vállal.
Mivel a Tao. tv. 27. § (3) bekezdése a kifizetőt az adólevonási kötelezettség alól mentesíti, az Art. 4. számú melléklet 11. pontja alapján (ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség), a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül az anyavállalatot adóbevallási kötelezettség terheli. (E kötelezettség teljesítésére a 0527. számú nyomtatvány szolgál.) A bevallás benyújtására előírt határidőn belül ugyanakkor az anyavállalatnak nem kell megfizetnie az osztalékadót. Az anyavállalat véglegesen akkor mentesül az osztalékadó fizetési kötelezettsége alól, ha már teljesült az a feltétel, hogy legalább két éven át folyamatosan legalább 20 százalékos részesedéssel rendelkezett a kifizető jegyzett tőkéjében. Az adóhatóság hivatalból vizsgálja a feltételek teljesülését, s fennállásuk esetén törli a bevallás alapján előírt osztalékadót.
Az anyavállalatnak meg kell fizetnie az osztalékadót, ha attól a naptól számított két naptári éven belül, amely naptól az anyavállalat a kifizető jegyzett tőkéjében legalább 20 százalékos részesedést ért el
1. a kifizető jogutód nélkül megszűnik,
2. az anyavállalat részesedése 20 százalék alá csökken, vagy megszűnik.
Ebben az esetben az osztalékadót az eredeti esedékességtől (a jövedelem megszerzésétől számított 30. naptól), késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni az Art. 127. § (3) bekezdése és 165. §-a alapján.
