Már több mint 500 kamerával figyelik a főváros közterületeit, és az önkormányzatok évről évre bővítik a térfigyelő rendszereket. A Belügyminisztérium március végig tekinti át a jogi szabályozás hátterét, Budapest esetében pedig egy egységes bevetési központ lehetőségét.
A Belügyminisztériumban javában dolgozik az a szakértőkből álló munkacsoport, mely áttekinti a térfigyelő rendszerek nemzetközi és hazai tapasztalatait, a megfigyeléssel, illetve a rögzítéssel kapcsolatos jogi és adatvédelmi hátteret – közölte Hegedűs András, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési főcsoportfőnöke. A tervek szerint március végéig feltérképezik a hazai térfigyelő rendszereket, megvizsgálják a német és az angol mintát, s Budapest esetében javaslatot tesznek egy integrált térfigyelő kiépítésének és bevetési központ kialakításának lehetőségére is.
A térfigyelő kamerák egyrészt növelik az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét, másrészt nagyban segítik a rendőrség bűnmegelőző, bűnüldöző és felderítő tevékenységét – áll a Belügyminisztérium szakértői jelentésében. A különböző megfigyelő rendszerek használata mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon (főként Budapesten) is egyre elterjedtebbé válnak.
Magyarországon hiányoznak a kamerás megfigyelés “nagy múltú hagyományai”.
A kilencvenes évek elejéig főleg az állami hivatalok, kiemelt országos intézmények, honvédségi területek privilégiuma volt az úgynevezett kamerás őrzés. Később elsősorban a pénzintézetek kezdtek el olyan kamerarendszereket kiépíteni, amelyek a belső és a külső tér figyelésére alkalmas hálózatot alkottak. Õket követték a nagyobb, külföldi érdekeltségű (e téren hagyományokkal rendelkező) cégek.
