Bár a jog többnyire valóban száraz, néha szőrszálhasogató, azért néhány derűs anekdota felhalmozódott a századok során. Dr. Rácz Lajos tanár úr, a budapesti jogi kar tanszékvezetője idézett fel néhányat a Törvénykönyv kérésére.
A késő középkor egyik sajátos pere volt mindig a határper, hogy két falu vagy város között hol húzódik az igazi határ. A török idők után Cinkotának és Szentmihálynak volt egy emlékezetes határpere. Mivel egymás közt nem tudtak megállapodni, följöttek Budára az 1690-es években, hogy tegyenek köztük igazságot. A középkori felfogásnak megfelelően a kamara becitálta a legidősebb embereket a két faluból, hogy ők mondják meg, hol az igazi, eredeti határ. Ám az öregek sem emlékeztek már, visszautalták a bizonyítást a hatósághoz, egyben elmondták, hogy nekik már korábban volt perük ebben a témában. És valóban, a pasa idejében amikor is a pasa „meghányatotta Mátyás király levéltárát” és megtalálta a Mátyás-féle határjáró oklevelet, és aszerint jelölte ki, hogy Cinkota és Szentmihály között hol az igaz határ. Ezt arra szoktuk példaként fölhozni, lám, egy török hatóság a magyar-latin oklevél szerint bírálta el a pert.
Bővebben:
http://www.radio.hu/index.php?…
