Az Alkotmánybíróság hétfői, kábítószerekkel kapcsolatos határozatát véleményezte az a tíz vezető kábítószerügyi szakember, akik részt vettek a civil szervezetek által kezdeményezett délelőtti sajtótájékoztatón. A szakértők elsősorban azt nehezményezték, hogy a testület a megkérdezésük nélkül hozott meg egy olyan súlyú döntést, amely akár hosszú évekre is meghatározhatja a magyarországi drogpolitika irányát.
Csorba József, a Nyírő Gyula Kórház drogambulanciájának pszichiáter főorvosa elítélte az AB döntését, mivel az “életszerűtlen”, hiszen a fűhasználat többnyire közösen történik, de a füves cigaretta átadása önmagában nem jelenthet drogterjesztést.
Funk Sándor addiktológus szerint az AB határozat azt a rossz magyar hagyományt folytatja, hogy az állam hadat visel a polgárainak egy csoportja ellen olyan indokok alapján, melyeket nem támasztanak alá bizonyítékok. Némi iróniával úgy fogalmazott, hogy hétfőtől elvileg minden részeg embert be kellene zárni, mivel a mámorhoz való jog nem létezik, és ez az „etilalkohol nevű keménydrog” fogyasztóira is vonatkozik.
Topolánszki Ákos volt kábítószerügyi helyettes államtitkár az AB határozatát “botrányosnak” nevezte. Elmondása szerint hosszú pályafutása során soha nem találkozott még arra mutató evidenciával, hogy az AB szerint a kábítószerprobléma egyedül üdvözítő megoldásának tekintett büntetőjog sikerrel alkalmazható a drogfogyasztáshoz kapcsolódó problémák megoldásában. Számos olyan alternatív eszköz van ugyanakkor, mondta, melyek „hatékonyabbak, olcsóbbak és emberségesebbek” annál. Rendkívül negatívan ítéli meg azt, hogy a határozat hosszú időre stabilizált egy rossz beidegződést a drogpolitikában.
Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója a sajtótájékoztatóra eljuttatott állásfoglalásában azt emelte ki, hogy az AB határozat minden hibája ellenére maga is legitimálta az elterelés intézményét. Szerencsétlennek találja ugyanakkor azt, hogy problémamentes, alkalmi drogfogyasztó fiatalok ellen a törvény büntetőeljárást indít.
Ritter Ildikó, a Kriminológiai Intézet kutatója kifejtette, hogy míg az AB határozat által hivatkozott nemzetközi kutatások létezése is kétséges, addig a testület támaszkodhatott volna azokra a magyarországi kutatásokra, amelyek bebizonyították, hogy a Fidesz-kormány által végrehajtott szigorítás eredménytelen maradt. Egy ilyen kényes kérdésben soha nem szabad morális-ideológiai alapon dönteni – jelentette ki.
Kálly-Kullai Károly, a Sziget Droginformációs Iroda vezetője megemlítette, hogy a határozatban mindössze két utalást talált konzultációra, és egyik megkérdezett szerv (IM és ESZCSM) sem tekinthető a drogpolitika szakértőjének. Beszámolt arról, hogy az elterelő kezelést biztosító intézmények többségében jelenleg pánik uralkodik, mivel nem tudják, mik lesznek a határozat következményei.
Zacher Gábor, az Erzsébet Kórház Toxikológiai Osztályának orvosa hiányolta a szakmai kezdeményezést a határozat mögül, szerinte semmilyen irányból jövő politikai érdekeket nem szabad előtérbe helyezni. A drogfogyasztó diákoknak az iskolapadban és nem a rácsok mögött a helyük – mondta. Bár szerinte a drogfogyasztás minden formája elítélendő, az alkalmi fogyasztók büntetését rossznak tartja.
Németh Zsolt, a Rendőrtiszti Főiskola igazgatóhelyettese szerint a büntetőjogot az államnak csak végső esetben szabad alkalmaznia, a drogpolitikában azonban számos más eszköz is rendelkezésre állna a büntetés helyett. Elítélte azt a gyakorlatot, hogy az állam a polgároknak a büntetőjogon keresztül üzen: „a büntetőtörvénykönyv rossz üzenetközvetítő,” jelentette ki. Beszámolt arról is, hogy a rendőrség drogfogyasztókkal szembeni fellépése a határozat hatására valószínűleg negatív irányban fog változni.
Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet ügyvédje példátlannak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság azonnali hatállyal szigorítás irányába módosította a Büntetőtörvénykönyvet, és ezzel kiszélesítette a büntethető polgárok körét. Ellentétes ez mind a parlament, mind a Nemzeti Drogstratégia törekvéseivel – jelentette ki.
Juhász Péter, a Kendermag Egyesület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi módosítás különösen a fiatal, tapasztalatlan droghasználókat tette áldozattá, akik gyanútlanul bevallják majd a rendőrségen, hogy esetlegesen közösen fogyasztottak marihuánát, és így ma már akár börtönbüntetésre is ítélhetők. Juhász utalt arra is, hogy az AB döntése ellentétes az európai uniós trendekkel is, az Európai Parlament ugyanis éppen hétfőn fogadott el egy olyan jelentést, amely az ártalomcsökkentést tenné meg a drogpolitika alapjának.
Veres Ilona, a Budapesti Drogprevenciós Alapítvány elnöke reményét fejezte ki aziránt, hogy a jogalkotók a jövőben olyan döntést hoznak, mely társadalmi és szakmai konszenzuson nyugszik. Biztatónak tartja azt, hogy a sajtótájékoztatón részt vevő összes szakember lényegében ugyanazt a véleményt visszhangozta.