A miniszteri esküje utáni harmadik napon tényként szögezte le az új igazságügyi tárcavezető, hogy 2006-ig nem lesz új alkotmánya Magyarországnak.
Bár az előkészítéssel kapcsolatos szakmai munka, az alaptörvény normaszövege Petrétei József szerint a választásokig elvégezhető, az elmúlt évek tapasztalata alapján kétséges, meglesz-e valaha a parlamenti pártok között az új törvény elfogadásához szükséges kétharmados egyetértés.
Az új alkotmány elfogadásának igénye 1989-es “átszabása” óta időről időre felmerül jogász-, illetve politikuskörökben. A jelenlegi, 1949-ben készült alkotmányunknak már a preambuluma utal arra, hogy a hatalom csak átmeneti jellegűnek szánta – hozzák fel leggyakoribb érvként a megújulást áhítók, hozzátéve: a szabálygyűjtemény15 évvel ezelőtti gyökeres megújítása óta eltelt időszakban is annyit változott a társadalom, hogy ésszerűbb lenne új, immár az uniós tagság velejáróit is figyelembe vevő alaptörvényt alkotni. Szakemberek szerint főleg az emberi jogok szabályozása, a kisebbségek parlamenti képviselete tenné indokolttá az alkotmányozást, míg mások a szabályozás szerkezeti-hangsúlybeli aránytalanságai miatt tartják sürgetőnek a megújulást.
