Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz is támogatta kedden a parlamentben, hogy a kormány az Országgyűlés megerősítése mellett aláírja az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. Az MDF a többi párttal való egyeztetés eredményeitől tette függővé álláspontját.
Az uniós alkotmány aláírásáról rendelkező határozati javaslat általános vitája zajlott kedden a parlamentben. Bársony András, a külügyi tárca államtitkára expozéjában elmondta, hogy a szerződést október 29-én Rómában írják alá. Magyarországot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter képviseli.
A szerződésben érvényesülnek a magyar érdekek – mondta Bársony András. Hozzátette: a preambulumba bekerült a kisebbségek védelmének jogi garanciája, 2014-ig fennmarad az egy ország, egy biztos elv, és megfogalmazódik az unióhoz később csatlakozók felzárkóztatásának elve is.
Vastagh Pál (MSZP) elmondta, hogy az európai alkotmány létrehozására azért kerül sor, mert az unió fejlődése olyan szakaszhoz érkezett, ami új feladatok megoldása elé állította Európát. Mint mondta, a magyar prioritások érvényre juttatását úgy sikerült elérni, hogy a magyarok, a szokásos belpolitikai konfliktusokon túllépve, egységes koncepciót képviseltek. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződés sokkal gazdagabb szociális értékeket tartalmaz, mint más nemzetközi dokumentumok.
Kuncze Gábor (SZDSZ) közölte: pártja föderális Európát tart szükségesnek, ami egységes geopolitikai tényezőt jelent, de képes visszatükrözni nemzeteinek világlátását is. Hangsúlyozta: nem az unión belüli szabadsággal szemben vannak kételyei, hanem az ország, a politikai elit teljesítőképességével kapcsolatban. Kiemelte, hogy a dokumentumban szerepel a kisebbségi jogok kérdése is. Az európai alkotmány a viták ellenére sem tartalmaz utalást a keresztény gyökerekre, amivel az SZDSZ egyetért – mondta a szabad demokrata politikus.
Hörcsik Richárd (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a Fidesz támogatja a szerződés aláírását, de különvélemény csatolását tartja szükségesnek a kormányközi konferencia záródokumentumához a kisebbségek ügyében. Mint mondta, a szöveg “nem fedi le, amit a magyarok a kisebbségi jogokon értenek”. A Fidesz vezérszónoka ugyancsak hiányolta a szövegből a keresztény gyökerekre való utalást.
Csapody Miklós (MDF) közölte: a kisebbségi jogok megfogalmazását nem támogatják maradéktalanul, és nem fogadhatják el, hogy az Európa keresztény gyökereire való utalás kimaradt az alkotmányból. A politikus kiemelte: az alkotmány lehetőséget biztosít az egyes országoknak arra, hogy a többieknél gyorsabban is haladhassanak. Mint mondta, ez Magyarország számára különösen fontos, hiszen gyorsabb haladásra alkalmas.
A vezérszónoki felszólalásokat követően magyar európai parlamenti képviselők, a néppárti Szájer József, a szocialista Hegyi Gyula és a liberális Demszky Gábor fejtették ki álláspontjukat.
Szájer József szólt arról, hogy az unió többi tagországában ugyanarról folynak “késhegyig menő viták”, mint Magyarországon: a magánosítás mértékéről, a nyugdíjrendszerről, a demográfiai problémákról, a bevándorlásról. Az alkotmányról szólva elmondta, hogy a korábbi dokumentumoknál világosabban szétválasztja a hatásköröket az EU intézményei és a nemzeti parlamentek között, és taglalja az EU-ból való kilépést is.
Szólt arról, hogy a jövőben megváltozik az Európai Bizottság összeállítása: minden tagország egy helyett három embert jelöl, akik közül a testület elnöke választja ki azt, aki számára elfogadható.
Hegyi Gyula kiemelte, hogy ha az európai parlamenti magyar képviselők a pártoktól függetlenül összefognak, akkor jelentős eredményeket tudnak elérni, példa erre a Vajdaság vagy a romániai, verespataki aranybánya ügye.
Demszky Gábor hangsúlyozta: az európai liberálisok szót emelnek az ellen, hogy bár Európa lakosságának 80 százaléka városokban él, aránytalanul alacsony ezeknek a településeknek a pénzügyi támogatása.
