A népszavazás intézményének elhasználódásától tartanak az alkotmányjogászok az egyre szaporodó referendumkísérletek miatt. A népakarat kinyilvánításának alkotmányban biztosított eszköze egyre inkább politikai fegyverré kezd válni: az elmúlt 18 hónapban több referendumkezdeményezést regisztráltak, mint a rendszerváltástól 2002-ig összesen.
Politikai-taktikai fegyverré silányult az elmúlt években a népszuverenitás gyakorlásának alapvető intézménye – állítják a megszaporodott népszavazás-kezdeményezések tanulságai alapján alkotmányjogászok. A politikai célból egyre-másra indított referendumkísérletek meglátásuk szerint hosszú távon komolytalanná tehetik a népakarat kinyilvánításának eszközét. A “kamu próbálkozásokból” Kolláth György szerint sokszor az alapvető végiggondoltság is hiányzik, ráadásul még azelőtt lejáratják az intézményt, hogy a választók véleményt mondhatnának egy-egy kérdésről. Ennek példája az alkotmányjogász szerint a Fidesz hétfőn bejelentett privatizációellenes referendumkezdeményezése is. “Ha valaki alkotmányjogi vizsgán említene ilyesmit, az garantáltan nem kapna diplomát” – kommentálta az ötletet az alkotmányjogász, paródiának nevezve egyúttal a Munkáspárt napokban zöld utat kapott népszavazását is, amely pozitív, tehát a kórháztörvény megsemmisítését igenlő szavazási eredmény esetén egy már nem létező jogszabály eltörlésére kötelezi az országgyűlést.
