Ha lassabban is, de folytatódik az igazságügyi reform – mondta Petrétei József a Lomnici Zoltánnal folytatott találkozója után. A főbíró szerint a cél annak a tudatosítása, hogy az igazságszolgáltatás valóban szolgáltatás.
Az igazságügyi reform maradéktalan megvalósulásához szükséges források jelenleg nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor a reform nem áll le, legfeljebb lelassul – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter, miután hétfőn megbeszélést folytatott Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökével. Az új igazságügyi miniszter szerint a reformon belül ki lehet alakítani súlypontokat, prioritásokat, amelyeknek alapján úgy látja, a reform nem fog leállni.
Lomnici Zoltán elmondta: a bíróságok külön költségvetéssel rendelkeznek, így az igazságügyi reformnak is két vonulata van, az egyik a minisztériumban, a másik a bíróságokon. Szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy az igazságügy-miniszter – miként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is – eskütétele utáni első látogatását a Legfelsőbb Bíróság elnökénél tette. Mint mondta, ennek hátterében az áll, hogy a magyar társadalom szempontjából nagyon fontos a jogbiztonság és a közbiztonság, hiszen az egyszerű polgárok számára a jogállam akkor ér valamit, ha a bíróságok, az ügyészség és a rendőrség betölti funkcióit. Közölte: a bíróságok számára költségvetési szempontból a legtöbb gondot az épületállomány jelenti.
A főbíró szerint egy fejlődő, átalakuló igazságszolgáltatás képe lebeg a szemük előtt, ahol a cél a közönség kulturált kiszolgálása – annak a tudatosítása, hogy az igazságszolgáltatás valóban szolgáltatás. Véleménye szerint ennek az eredményei már látszanak, és ennek is köszönhető, hogy az Európai Bíróság elnöke elsőként a tagállamok legfelsőbb bírósági elnökei közül őt fogadta a múlt héten.
Petrétei József azt hangsúlyozta: az államhatalmi ágak önállósága kiemelkedő értéke a jogállami berendezkedésnek, és a továbbiakban is mindent el fognak követni, hogy ez az alkotmányos elv maradéktalanul érvényesüljön. Az igazságügy-miniszter véleménye szerint fontos a bírói életpályarendszer kidolgozása, valamint az ítélőtáblák felállása után a hatásköri problémák felvetése, beleértve a kétfokú rendes jogorvoslati rendszer kérdését is.
Kijelentette: működő jogállam elképzelhetetlen úgy, hogy valaki jogait bírói úton ne tudja érvényesíteni pusztán azért, mert anyagi helyzete nem teszi lehetővé. Ezért fontos eleme az igazságügyi reformnak az úgynevezett pártfogói felügyelet, a nép ügyvédje és a társadalmi bűnmegelőzés is.
