Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta Petrétei József alkotmányjogász, egyetemi docens igazságügyi miniszteri kinevezését. A miniszterjelölt kiemelt feladatnak tekinti egy új jogalkotási törvény megalkotását és a jogszabályok alkotmányosságának erősítését, személyi változtatásokat nem tervez a tárcánál.
Az Országgyűlés integrációs bizottsága után az alkotmányügyi bizottság is meghallgatta Petrétei József igazságügyi miniszterjelöltet. A bizottság kormánypárti többsége támogatta kinevezését. Az új miniszter nem tervez személyi változtatásokat a tárcánál, és kiemelt feladatának tekinti az jogszabályok alkotmányosságának erősítését, valamint az új jogalkotási törvény megalkotását. Vastagh Pál, a bizottság elnöke, volt igazságügyi miniszter szerint Petrétei József a parlamentális jogrend kiváló szakértője, ezért minisztersége javítani fog a jogszabályok alkotmányosságán.
Az igazságügyi miniszterjelölt kiemelt feladatnak tartja a jogszabályok alkotmányosságának javítását, mert az elmúlt időszakban több jogszabály is fennakadt az Alkotmánybíróság (AB) szűrőjén. A helyzeten azzal lehetne javítani, ha a törvényalkotás kezdeti fázisaiban is megjelenne valamilyen alkotmányossági kontroll. Petrétei József kiemelte, hogy nem minden esetben az igazságügyi tárca a felelős azért, ha az AB egy törvényt alkotmányellenesnek talál, hiszen az AB elé kerülő törvényszöveg – például a képviselői módosító indítványok miatt – nem feltétlenül azonos a kormány által beterjesztett törvény szövegével. Az új jogalkotási törvényre azért van szükség, mert ezzel kiszűrhetők lennének azok a területek, ahol nincs szükség a jogszabályi kötöttségekre, illetve a civil szférát jobban be lehetne vonni a jogalkotásba. A törvény mielőbbi elfogadását az is indokolja, hogy hazánkban a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás hatalmas jogalkotási feladatot rótt a parlamentre és a mindenkori kormányra, ezért a jogszabályoknak gyakran rohammunkában kellett elkészülniük. Az új jogalkotási törvényben meg kell teremteni a végrehajtástól a jogalkotók felé mutató visszajelzés lehetőségét is.
A jelölt szerint elődje és az IM kiváló szakmai munkát végzett. Meg kell találni a jogszabályok társadalmi vitájának, egyeztetésének új fórumait, mert e nélkül nem lehet jó törvényeket alkotni – hangsúlyozta Petrétei. További deregulációs lehetőségek után kell kutatni, hiszen sok a rossz jogszabály, a módosítás, ez pedig lelassítja a jogalkotás menetét. Ki kell alakítani a minisztériumok jogalkotási gyakorlatát, különös tekintettel a határidőkre, amelyet a jelölt szerint a tárcák nem mindig tartanak be. Erősíteni kell a kodifikációs képzést, mert ezen a területen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező jogászokra van szükség.
A kormány benyújtotta az alkotmánymódosítással járó törvénycsomagot, amely tartalmazza a jogalkotásról és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is. Ezek kétharmados törvények, a miniszterjelölt szerint azonban nem érdemes a parlament elé vinni olyan törvényjavaslatokat, amelyek elfogadására nincs reális esély. Az alkotmánymódosításnak összhangban kell lennie az Európai Unió 2004 júniusában elfogadott alkotmányával (az EU-s alkotmányt a tagországoknak még ratifikálniuk kell).
Az Igazságügyi Minisztérium rövidesen elkészül az uniós joganyag fordításával. Petrétei József szorgalmazta egy adatbázis létrehozását, amelybe a jogátvétellel kapcsolatos információk kerülnének be. A miniszterjelölt áttekintette a minisztérium munkáját, és megállapította, hogy Bárándy Péter vezetésével a tárca időarányosan teljesítette a feladatait, ám tapasztalhatók lemaradások. Gyorsítani kell az új büntető-törvénykönyv megalkotását, amelynek a tervek szerint 2005-ben kell elkészülnie. Módosítani kell a büntetés-végrehajtásról szóló törvényt, amelybe bekerül a kétfokozatú rendes jogorvoslat lehetősége. Ez költséges intézkedés, de Petrétei szerint a tárcánál meglesz rá a fedezet, mint ahogy a jogi segítségnyújtás intézményének (Nép Ügyvédje) további működtetésére is. A bűnmegelőzés területén a készülő áldozatvédelmi törvény folytatja a pártfogói szolgálattal és a nép ügyvédje programmal elindult esélyegyenlőségi törekvéseket.
A bizottság tagjai többek között az igazságügyben dolgozók javadalmazásáról, a lakásmaffia ellen tervezet intézkedésekről, a szélsőséges eszmék és követőik elleni fellépés lehetőségeiről kérdezték a jelöltet. Petrétei József szerint az igazságügyi dolgozók javadalmazása megfelelő, ám szükség van a bírói életpályamodell felállítására. A szélsőséges eszmék megjelenése mélységesen elítélendő, de ez a jelenség sajnos a demokrácia velejárója – fogalmazott a miniszterjelölt, aki szerint csak olaj a tűzre, ha a jogszabályok teljesen illegalitásba szorítják a hasonló megnyilvánulásokat. Németországi tapasztalatok alapján ugyanis ez megemelné az ilyesfajta mozgalmakban való részvétel jelentőségét. Ennek szellemében nincs szükség a gyülekezési törvény átalakítására sem. A lakásmaffia ellen az ingatlannyilvántartás átalakításával lehet a leghatékonyabban védekezni, ehhez azonban a földművelési és az igazságügyi tárcának meg kell egyeznie a szabályozás részleteiről. Petrétei József szakmai álláspontja az, hogy szükség lenne egy országgyűlési törvény elkészítésére is, mert a házszabály és a képviselők jogállásáról szóló törvény sok kérdést nem szabályoz.
