Az új felsőoktatási törvény várhatóan novemberben kormány elé kerülhet – mondta Magyar Bálint egy szakmai fórumon. Az oktatási miniszter szerint a törvényt év végén vagy jövő év elején fogadhatja el a parlament.
Az oktatási miniszter a törvényjavaslat sokat vitatott pontjai kapcsán, a felsőoktatási intézmények esetleges privatizációjáról kijelentette: senki nem akar semmit “kiprivatizálni”. A jelenlegi szabályozás szerint “bármilyen egyetemet bárkinek oda lehet adni, semmilyen korlát nincs” – mondta Magyar Bálint.
Az augusztusi tervezetben még szerepelt, hogy a fenntartói jogot közalapítványnak át lehessen adni, a mostani javaslatban azonban a miniszter közlése szerint ez már nincs benne, csak a nem állami fenntartású intézményeknél. “Azt szeretném, ha az egyetemek vállalkozásokat alapíthatnának, és korlátozott feltételek mellett kockázatot vállalhassanak” – húzta alá a miniszter.
A szaktárca vezetője az egyetemek, főiskolák túlélését felvető kérdésre, illetve arra, hogy elképzelhető-e felsőoktatási intézmények tönkremenetele, kifejtette: szeretné, ha egy idő után nem dobnának mentőövet. Az irányító testületek kapcsán közölte: azokat eddig a miniszter hatáskörébe tartozó jogosítványokkal ruházzák fel, példaként említette a gazdasági igazgató kinevezését, az szmsz elfogadását. “Túl drága játékszer az egyetem ahhoz, hogy pusztán akadémiai képességek alapján odaadják bárkinek” – fogalmazott a miniszter.
Magyar Bálint kitért arra is, hogy a karalapítás eddig a kormányzat hatásköre volt, most ez is az irányító testületekhez kerülne. “Az a kérdés, hogyan lehet nem megfelelően működő szakokat, karokat megszüntetni, és újakat létrehozni” – mutatott rá Magyar Bálint. Ma Magyarországon szinte csak újak születnek, miközben 9 jogi kar működik, s Gödöllőn 800 oktatóra 200 tanszék jut – indokolta a változtatást a miniszter.
Magyar Bálint beszámolt arról az elképzelésről is, hogy kiterjesztenék a diákmunkára vonatkozó kedvezményeket azokra a vállalatokra, amelyekkel a gyakorlati képzés kapcsán az intézmények szerződésben állnak. Szólt arról az elképzelésről is, hogy a fenntartási normatívát egységesen az államilag finanszírozott helyek után kapnák az intézmények, függetlenül attól, hogy állami vagy egyházi fenntartásúak.