Az Országgyűlés ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárságról. A referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják.
Az Országgyűlés egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett ügydöntő referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják.
A népszavazás kiírását minden frakció és a függetlenné vált korábbi demokrata fórumos képviselők nevében Kelemen András is támogatta, a kettős állampolgárság ügyében azonban eltértek az álláspontok. Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: nincs garancia arra, hogy megfelelő időben olyan törvény szülessen, amely az alkotmány előírásainak megfelelően biztosítja a külföldön való szavazás lehetőségét.
Pokorni Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a Fidesz a népszavazás kiírása mellett azt is támogatja, hogy az azon feltett kérdésre a többség igennel voksoljon. Indítványozta, hogy kezdődjön négypárti egyeztetés a sikeres népszavazás után szükségessé váló jogszabálymódosítások előkészítése érdekében.
Herényi Károly (MDF) és Dávid Ibolya (MDF) egyaránt a népszavazás kiírása mellett érvelt. Felhívták ugyanakkor a figyelmet a demokrata fórum korábbi indítványára, amely kedvezményes honosítási eljárás keretén belül biztosított volna kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) azt mondta, hogy az Országgyűlésnek kötelessége a népszavazás kiírása, azonban hangsúlyozta, hogy a szabaddemokraták nem értenek egyet a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságával. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a térség országainak nagy része történelmileg egy időben válik az unió tagjává.
Szabó Zoltán (MSZP) ugyancsak a referendum kiírása mellett érvelt. Ugyanakkor közölte, hogy a feltett kérdés politikai jellegű, amit nem az Országgyűlésben kell megvitatni. Kelemen András a függetlenné vált demokrata fórumos képviselők nevében a népszavazás kiírása és a kettős állampolgárság mellett érvelt.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) augusztusban hitelesítette az MVSZ által összegyűjtött aláírásokat; a szervezet a népszavazás kiírásához szükséges számú (200 ezer) aláírásnál legalább 74 ezerrel többet gyűjtött.
A választási eljárásról szóló törvény alapján az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint a kötelezően elrendelendő referendum kiírását elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az OVB-hez benyújtani. Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.
Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, azt, hogy a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. Az Országgyűlés elnöke a népszavazás elrendeléséről három napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt, aki a referendum időpontját a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét, vagy jogorvoslat esetén annak elbírálását követő 15 napon belül tűzi ki.
A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét – vagy a jogorvoslat elbírálását – követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni. Nem lehet referendumot tartani az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül.
Az alkotmány szerint az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Az ügydöntő országos referendum alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
