Jövőre 12,5 százalékos árfolyamnyereség-adó terheli a tőzsdei befektetésekkel elért profitot – írja a Népszabadság a kormánynak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai ülése előtt beterjesztett anyagára hivatkozva. Pesszimistábbak úgy tudják, jövőre 25 lehet a tőzsdeadó.
A munkaadók és munkavállalók elé ma beterjesztendő anyag 2005-ben a tőzsdei ügyletekre kivetett 12,5 százalékos árfolyamnyereség-adó ellensúlyozza majd a kétkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, tudta meg a Népszabadság. A 2003-ban az elkülönülten adózó – és bevallott – jövedelmek meghaladták az 550 milliárd forintot – írja a portfolio.hu. Az APEH által nyilvánosságra hozott statisztika nem tartalmazza a tőzsdei és nem tőzsdei árfolyamnyereség megkülönböztetését, így azzal nem számolva 2003-ben valamivel több mint 103 milliárd forint folyt be forrásadó címén az államkasszába. Az szja könnyítése 100 milliárd forintba kerül jövőre a költségvetésnek.
Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy az elkülönülten adózó jövedelmeket jelenlegi 20 százalék helyett jövőre 25 százalékos adó terheli. Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese az MTI-nek nyilatkozva ezt úgy kommentálta, hogy a tőzsdei árfolyamnyereség-adó szintén 25 százalékos lesz, igazodva a többi külön adózó jövedelem kulcsához, így nem teljesen alaptalannak tűnő találgatások láttak napvilágot arról, hogy a tőzsdei ügyletek után végülis 25 százalékos adót kell majd fizetni. 25 százalékos adókulccsal ez csaknem 26 milliárd forinttal több bevételt jelentett volna tavaly, az árfolyam nyereség adó 25 százalékos kulcsával is számolva pedig további 35 milliárd forintot.
A kormánykoalíció egyik választási ígérete volt a korábbi 20 százalékos árfolyamnyereség-adó eltörlése, amelyet be is tartott. Az adónem újbóli bevezetését azzal indokolja, hogy a tőzsde kedvező teljesítménye elsősorban a külföldi intézményi befektetőknek köszönhető, nem a hazai befektetőknek, az adó újbóli bevezetése tehát nem lesz hatással a BÉT-re sem.
