Az e-közigazgatás bevezetése a kormányzati elkötelezettség ellenére is lassan halad: a felzárkózáshoz legalább tíz év és 300 milliárd forint kellene. Egy GKI-felmérésből az derül ki: a lemaradás még nem behozhatatlan.
Egy év eleji OECD-felmérés szerint az e-közigazgatás fejlettsége terén az új EU-tagok némelyike nincs lemaradva az EU-átlagtól – Észtország például a régi tagok többségét is megelőzi, és Szlovéniának sem kell szégyenkeznie -, Magyarország azonban nem tartozik ebbe a táborba. Árnyaltabb képet fest a GKI Rt. elemzése: a magyar gazdaságkutatók jelentős, bár nem behozhatatlan lemaradást tapasztaltak.
A magyar önkormányzatok 85 százaléka rendelkezik internetcsatlakozással, miközben a vizsgált német, spanyol, olasz és portugál régiók közigazgatási intézményeiben csaknem százszázalékos a hozzáférés. Önálló honlapja a hazai helyhatóságok felének van, szemben a többi államban mért 55-95 százalékkal. (Ezen belül jelentősek a regionális különbségek: a közép-magyarországi települések 77 százaléka, a dél-alföldiek 68 százaléka található meg az interneten, érdekes, hogy a nyugat-dunántúli helyhatóságoknak kevesebb mint negyven százaléka készített saját honlapot. A tízezer főnél több lakost számláló önkormányzatok körében 97 százalék, az ezer főnél kisebb településeknél csak 35 százalék működtet honlapot.) A legtöbb hiányosság a szolgáltatások terén tapasztalható: az önkormányzatok 94 százaléka semmilyen elektronikus közigazgatási szolgáltatást nem nyújt.
Bővebben:
http://www.nol.hu/cikk/332359/
