Nem foglalt állást a parlament informatikai bizottságának európai integrációs albizottsága keddi ülésén arról, hogy Magyarországnak fenn kell-e tartania támogató szavazatát az európai uniós szoftverszabadalmakat szabályozó irányelvvel kapcsolatban.
A vitában két egymással ellentétes álláspont hangzott el az európai uniós irányelvet illetően. Szabó István (Fidesz), az albizottság elnöke kifejtette: mivel a kormányon belül sem teljes az egyetértés az irányelv támogatását illetően, az albizottság nincs abban a helyzetben, hogy szavazzon a normaszövegről. Hozzátette: a testület ezért egy összefoglalót készít az informatikai és távközlési bizottság számára az elhangzottakról.
Ficsor Mihály, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese úgy vélte, hogy a korábban leadott magyarországi igen szavazatot fenn kell tartani, s alapvető kérdésekben nem kell változtatni az állásponton. Hozzáfűzte, az irányelv elfogadását követően sem változik lényegesen a helyzet, tehát nem vezetik be, illetve nem terjesztik ki a szabadalmi oltalmat szoftverekre Európában.
Elismerte ugyanakkor: fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal tovább liberalizálja a szabadalmaztathatóságot, s ezért is született meg az ezt megakadályozó uniós irányelv. Az irányelv tervezete azért született meg, mert gazdaságilag nem indokolt a szabadalmi jog további kiterjesztése. Nem kerül tehát veszélybe a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztése és alkalmazása.
Ficsor Mihály a szabadalmi rendszerről általánosságban azt mondta: előnyös a kis- és középvállalkozások számára akkor, ha igénybe veszik, mert így fel tudják venni a versenyt a nagy cégekkel. Ezzel szemben az ülésen részt vevő több informatikai szervezet, illetve a jelen lévő képviselők is úgy vélték, hogy helytelenül cselekedett Magyarország akkor, amikor az európai uniós versenyképességi tanács májusi ülésén támogatta az irányelv elfogadását. Több érdekvédelmi hozzászóló is úgy vélte, az irányelv szövege nem egyértelmű, s lehetőséget ad a szoftverszabadalmak bevezetésére; ha ez így lesz, a szoftverszabadalmak révén a nagy nemzetközi vállalatok tovább erősítik monopolhelyzetüket, míg a kisebb szoftverfejlesztők jelentős hátrányt szenvedhetnek el.
Az irányelv szövegével kapcsolatban Suba Ferenc, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviselője is elismerte, hogy nem teljesen egyértelműen fogalmaz bizonyos pontok esetében. Kifejtette: mivel az európai uniós gyakorlatban eddig még nem volt példa arra, hogy egy ország visszavonja a szavazatát, azt javasolja, az európai parlamenti tárgyalások során Magyarország próbálja meg érvényesíteni azt a javaslatát, miszerint egyértelművé kell tenni az irányelvben a szoftverszabadalmak bejegyezhetőségének a tilalmát. Egységes, diszkriminációmentes szabályozás elfogadása a cél – tette hozzá.
Iván Gábor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője elmondta: az unióban, illetve a versenyképességi tanácsban az irányelv kapcsán lefolytatott vita során érdemben módosították a tervezett szabályozást, s úgy változtatták meg a szöveget, hogy ne lehessen a jelenleginél szélesebb körű szabadalmaztathatóságot bevezetni. A főosztályvezető is úgy vélte, hogy Magyarország számára jelentős presztízsveszteséget jelentene, ha visszavonná a versenyképességi tanácsban leadott korábbi támogató szavazatát.
Ficsor Mihály a vitában megerősítette, hogy a szavazat visszavonása “nem játék”, hiszen az ország szavahihetősége forog kockán. Ugyanakkor kifejtette, hogy az irányelvvel kapcsolatos vita a versenyképességi tanácsban is csak a félidejénél tart, s mivel a közösségi döntéshozatali eljárás még nem zajlott le, van lehetőség arra, hogy Magyarország a vitatott pontokon javasolja azok egyértelművé tételét. Az ülésen elhangzottak szerint a kormány várhatóan szerdai ülésén tárgyal az irányelvvel kapcsolatos magyar álláspontról.
