A kartellezés esetleges büntetőjogi következményeit, és a kiszabható bírságmaximumot is megfontolják a versenytörvény napirenden lévő módosítása során. Új szankció lehet az üzletág leválasztása.
Gyakorlati tapasztalatok, eljárási kérdések, az uniós “együttélés” problémái indokolják a versenytörvény módosítását. Előkészítéséhez hozzákezdtek a Gazdasági Versenyhivatalban. A módosítás különösen a szankcionálásban eredményezhet komoly változásokat. Így – külföldi mintákra, az OECD javaslatára és hazai felvetésekre – a szakemberek foglalkoznak a kartellező cégek, a cégvezetők büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségével is – közölte a Világgazdasággal Tóth Tihamér, a GVH elnökhelyettese, a versenytanács elnöke. Utalt rá, nem könnyű a büntető- és a versenyjog “összegyúrása”. A tagországok felében van a kartellezésnek büntetőjogi következménye, ám a modellek igen eltérőek, s ritkán vetik be. A jövőben – a kemény titkos megállapodások visszaszorítása végett – várhatóan erősödik a büntetőjogi fellépés iránti igény.
Az erőfölénnyel való visszaélésekkel szemben két fontos eszköze van a versenyhatóságnak: megbírságolja és eltiltja a céget a törvénybe ütköző magatartástól. Ám nem ér mindig célt, hiszen az elmarasztalt vállalkozás gyakran ismét elköveti a szabálytalanságot. A versenytörvény négy évvel ezelőtti módosításakor már felvetődött – de kidolgozatlan maradt – az úgynevezett leválasztás szankciójának bevezetése. Az ismétlődő jogsértéseket elkerülendő, illetve kellő súllyal büntetendő, a szakemberek most komolyan szorgalmazzák, hogy kötelezhető legyen az erőfölényével súlyosan viszszaélő – netán “többszörösen visszaeső” – vállalkozás, valamely üzletágának a leválasztására, cégének eladására.
A kiszabható bírságmaximum ma a cég előző évi nettó árbevételének tíz százaléka, ami két okból is gondot jelenthet. Egy a piacra újonnan belépő olyan cég is lehet jogsértő, amelynek még nincs árbevétele a korábbi esztendőről. Ez fejtörést okoz a büntetés kiszabásánál. A szabály viszszaélésekre is alkalmat adhat, például akként, hogy egy meglévő cégcsoport hoz létre új vállalkozást, amellyel úgymond elkövetteti a jogsértést, és így megússza a versenyhivatali szankciót. A módosuló törvény ezért várhatóan már tartalmazni fogja a kifejezetten az új vállalkozásokra érvényesülő bírságolás szabályait.
Az unióban a tízszázalékos bírságplafon érvényesül, ám kiszámításánál az adott gazdasági egység világszintű forgalmát veszik alapul. Az Európai Bizottság az egész közös piac védelme felé terelgeti a tagállamok versenyhatóságait. Erre figyelemmel a hozzáértők itthon is magasabbra tennék a mércét. A GVH például egy osztrák-magyar kartell esetén a szomszédos céget nem tudja megbüntetni, ha annak nincs előző évi magyarországi nettó árbevétele. Olyan szabályozást kívánatos kialakítani, ami ilyen, és hasonló esetekben nem köti meg a közös piacot is védeni kívánó hazai versenyhatóság kezét – mondta a versenytanács elnöke.
