Április 1-jén kezdte meg működését Magyarországon a jogi segítségnyújtó szolgálat. Az ügyfelek leggyakrabban lakhatással, munkaviszonnyal, közüzemi díjak megfizetésével kapcsolatos ügyekben keresik fel a hivatalokat, de sokan kérnek segítséget családjogi problémájuk, birtokvitáik rendezéséhez is.
A jogi segítségnyújtás intézményének elképzelése még Vastagh Pál minisztersége idején fogalmazódott meg az igazságügyi tárcánál. Az Országgyűlés 2003. október 20-án fogadta el a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt . Idén január 1-jén alakult meg a jogi segítségnyújtó szolgálat országos hivatala, a szolgálat szakmai tevékenységét Oswald Pál főigazgató-helyettes irányítja. A megyei (fővárosi) hivatalok munkatársait 2004 márciusától vették fel, és egy hónapos felkészülés, oktatás, továbbképzés után a hivatalok április 1-jén fogadták az első ügyfeleket. A jogi segítségnyújtás intézménye az Európai Unióban évtizedek óta létezik, de Magyarországon eddig ismeretlen fogalom volt, nem hasonlítható a korábbi szakszervezeti jogsegélyhez sem. Az Európai Unió országai szabadon alakíthatják ki saját jogi segítségnyújtó rendszerüket az adott ország jogi, politikai, gazdasági hagyományaira tekintettel, azzal a megkötéssel, hogy az unió, illetve az unióban jogszerűen tartózkodó egyéb államok polgárait ugyanolyan elbírálásban kell részesíteni, mint a hazaiakat. Az unióból érkező és a külföldiekre vonatkozó jogi segítségnyújtás szabályozását a tagállamoknak ez év végéig kell kialakítaniuk.
A magyar állampolgároknak meg kell ismerniük ezt az új jogintézményt, mint lehetőséget – mondta el Oswald Pál, a jogi segítségnyújtó szolgálat országos hivatalának főigazgató-helyettese. Sokan kirendelt ügyvédet kérnek, a szolgálat a folyamatban lévő peres ügyekben azonban csak 2006. január 1-jétől tud segítséget nyújtani. Az egyszerűbb megítélésű ügyekben a hivatal munkatársai adnak tájékoztatást, egyébként ezt a feladatot a jogi segítők végzik (ügyvédek, közjegyzők, jogvédő társadalmi szervezetek, jogi egyetemek). A megyei hivatalok és a fővárosi hivatal első fokú hatóságként bírálja el, hogy az ügyfél rászorult-e vagy sem, és ha igen, akkor ingyenesen vagy utólagos visszafizetéssel veheti igénybe a szolgáltatást. Az ügyfél a névjegyzékbe felvett jogi segítők közül szabadon választhat, a jogi segítő (ügyvéd) pedig a megítélt óraszámban nyújt részére tanácsadást, készít beadványt, vagy okiratot szerkeszt. Az ügyfélnek tízoldalas kérdőívet kell kitöltenie személyes adatairól, jövedelméről, vagyoni helyzetéről, hasonlóan, mint amikor bankhitelt igényel. Az eljárásra a törvényi előírások mellett azért is szükség van, mert a hivatal az adófizetők pénzével gazdálkodik. Határozatban állapítják meg, hogy az ügyfél kaphat-e támogatást, vagy el kell utasítaniuk a kérelmét. A jogi segítők óradíja 2 000 forint, amelyhez 300 forint költségátalány adódik, valamint áfás ügyvéd esetében az áfa. A hivatalok az ügyekben átlagosan 4-5 órát engedélyeznek, de előfordul a 10-12 óra megállapítása is. Bonyolultabb eseteknél a jogi segítő és az ügyfél közösen további óraszámot kérhet a hivataltól.
Ha a megyei vagy a fővárosi hivatal elutasítja a kérelmet, az ügyfél a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet, melyet az országos hivatal mint másodfokú hatóság bírál el. Ez ellen, amennyiben az ügyfél a döntéssel elégedetlen, a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A működés három hónapos időtartama alatt mindössze 12 elutasító határozat született. Az ügyfelek megelégedettségét az bizonyítja a legjobban, hogy az eltelt három hónap alatt az Országos Hivatalhoz az I. fokú határozat ellen az ügyfelek fellebbezést nem nyújtottak be. A hivatalok az ügyfelet számítógépen veszik nyilvántartásba, és egymással folyamatos on-line kapcsolatban állnak. Ebből adódóan azonnal feltűnik, ha valaki néhány napon belül két különböző irodában ugyanabban az ügyben kér segítséget, melyet egyébként a törvény is tilt.
Fontos, hogy a hivatal nem nyújthat segítséget vámügyekben, alkotmányjogi panasszal, magánszemély vállalkozásával, társadalmi szervezet alapításával kapcsolatos ügyekben, pénzintézet által folyósított kölcsön felvétele esetén, illetve olyan jogügyletben, melyben a jognyilatkozatot csak ügyvédi vagy közjegyzői okiratban lehet tenni, kivéve, ha az ügyfél lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítéséről vagy megterheléséről van szó. Szerződést a jogi segítők csak akkor készíthetnek, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és mindegyikük jogosult is arra. Az első negyedév végén az országos hivatal 293 jogi segítővel kötött szerződést. A hozzávetőleg hatezer budapesti ügyvédből eddig ötvenen jelentkeztek. A munkát szinte kizárólag ügyvédek végzik, bár közjegyzők és társadalmi szervezetek is jelentkeztek. A szolgálat országos hivatala a továbbiakban is várja a jogi segítők jelentkezését, hogy a megyeszékhelyek mellett a kisvárosokban is legyen kellő számú jogi segítő. Az ügyfél az aláírásával igazolja, hogy az általa választott jogi segítőtől megkapta a szükséges segítséget, ennek főleg akkor van jelentősége, ha később vissza kell fizetnie a megállapított ügyvédi díjat.
További részletek:
http://www.magyarorszag.hu/…0040729.html
