Január 1-jétől az adóalapot nem képező államháztartási támogatások után arányosítási kötelezettség keletkezik, ami azt jelenti, hogy az adóalanyok a kapott támogatás arányában kiadásaikból nem vonhatják le az áfát.
Mi tekinthető államháztartási támogatásnak? Minden olyan támogatás, amelyet a központi költségvetésből, az elkülönített állami pénzalapokból, társadalombiztosítási alapokból, illetve az önkormányzati költségvetésből folyósítanak. Az arányosításnál az adóalapot nem képező támogatásokat kell figyelembe venni. Olyan támogatások ezek, amelyek nem megrendelés ellenértékei, nem konkrét ellenszolgáltatásért cserébe kapott állami pénzek, és nem szolgálják valamely termék, szolgáltatás árának mesterségesen alacsony szinten tartását.
Amennyiben az uniós támogatások az államháztartáson keresztül érkeznek a támogatottakhoz, úgy ezek is figyelembe veendőek az arányosításnál. Ilyenek például a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó pénzek, amelyeket a költségvetés saját forrásaival kiegészít.
Nem kell az arányosításnál figyelembe venni a tisztán uniós támogatásokat. Ebbe a körbe tartoznak a közvetlen uniós kifizetések, az agrárpiaci támogatások, a belső politikák keretében folyósított pénzek. Ezek a tételek “vonal alatti kifizetések”, nem részei az államháztartásnak, a magyar államigazgatási szervek csak a technikai lebonyolításban közreműködnek.
Az arányosítási szabályok kizárólag a közvetlenül és ténylegesen “kézhez vett” támogatásokra vonatkoznak. Az adókedvezményeket, elengedett tartozásokat nem kell figyelembe venni.
Kivételt jelentenek az ez évi költségvetési törvényben felsoroltak: a 4-es metróhoz, a gyorsforgalmi úthálózathoz, egyes önkormányzati beruházások, és a helyi tömegközlekedés ellátáshoz kapcsolódó támogatások.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény átmeneti szabályai alapján is vannak kivételek. A parlament a közelmúltban változtatta az áfa szabályokat, tovább bővítve a kivételek körét.
Nem kell arányosítani az előcsatlakozási eszközből – PHARE, SAPARD, ISPA forrásokból – finanszírozott beruházásoknál, függetlenül attól, hogy mikor döntöttek a támogatásról, vagy elkezdték-e a beruházást.
Ilyen még a címzett támogatások törvényben meghatározott köre, amelyet önkormányzatok, szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok kaphatnak. Az érintetteknek, miután a beruházás elkészült és használatba vették az új létesítményt, tíz évig megmarad adólevonási joguk, adófizetési kötelezettségük a beruházás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységnél.
Ha a koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyont létrehozó beruházások támogatásáról már január elsejét megelőzően megszületett a döntés, akkor az érintett adóalanynak megmarad az adólevonási jog (a tevékenységet terhelő adófizetési kötelezettséggel együtt), mégpedig a beruházás rendeltetésszerű használatba vételét követő tíz esztendőben.
Szintén kivételezettek azok a beruházások, amelyeknél a kapcsolódó támogatásról, az egyedi kormányzati kötelezettségvállalásról a döntés január elseje előtt megszületett.
Nem kell arányosítani a folyamatban lévő, támogatott beruházásoknál. Ennek feltétele építésnél, hogy az építési naplóba már 2004. január 1-jét megelőzően történt bejegyzés, más beruházásoknál pedig, hogy az ahhoz kapcsolódó első termékbeszerzés, illetve a szolgáltatás igénybevétel megtörtént, és ez bizonylattal igazolható.
Ugyancsak kivételt képeznek olyan mezőgazdasági, termelői támogatások, amelyekről a döntés már tavaly megszületett, de a folyósítás az idei esztendőre maradt.
Nem kell az arányosításnál figyelembe venni a közvetlen uniós földalapú támogatások nemzeti kiegészítését sem.
További kivétel az egyes mezőgazdasági gazdálkodók által befizetett járulékból visszaszármaztatott támogatás.
A módosult, az adófizetők számára kedvezőbbé vált átmeneti rendelkezéseket január elsejétől kell alkalmazni.
A módosítások körébe tartozik az is, hogy nem kell az arányosítandó támogatások között figyelembe venni azt a pénzösszeget, melyet az arányosítási szabályok miatti kompenzációra fizetnek.
Ez a rendelkezés biztosítja, hogy pl. a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek számára megítélt, a le nem vonható áfá-ra tekintettel adott állami kompenzációt ne kelljen az arányosításba bevonni.
