Lengyelország kivételével az EU valamennyi tagállama egyetérteni látszik a minősített szavazattöbbség értelmezéséről folyó vitában – derült ki az uniós alkotmányozás tegnapi, külügyminiszteri fordulóján.
E szerint a tagországok számának, illetve összesített lakosságuknak valamilyen (még vitatott) aránya adná ki az egyes döntések meghozatalához, illetve elutasításához szükséges úgynevezett kettős többséget.
Több ország, köztük hazánk azt szeretné, ha a két arányszám azonos lenne, például 55-55 százalék. Kovács László magyar külügyminiszter a tegnapi tanácskozás után elmondta: a tizenhárom úgynevezett hasonlóan gondolkodó kisebb és közepes tagállam csoportja külön tanácskozáson egyeztetett.
E szerint a lakossági arányszám küszöbe ne legyen nagyon magas – míg a nagy lélekszámú tagállamok természetesen ezt minél magasabbra helyeznék. Kovács szerint „egy picivel” több esély van arra, hogy a júniusi uniós csúcstalálkozón „egy csomagban” elfogadják az unió új alkotmányos alapszerződését. Ami a magyar álláspontot illeti: Budapest egyet ért az eddig megszületett kompromisszumokkal, és mivel minden fontos érdeke teljesült, új kérdést már nem vet fel. Ez vonatkozik arra is, hogy Magyarország – noha nem szorgalmazza – nem ellenezné, hogy a kereszténység bekerüljön az alkotmány előszavába. Ezt tegnap hét tagállam ismét nyomatékosan szorgalmazta, míg az ellenzők egy kicsit csöndesebbek voltak. Ugyanakkor francia, belga, finn részről továbbra is ellenzik, hogy bármilyen vallás külön említést nyerjen a szövegben.
A legkisebb tagállamok eggyel, illetve kettővel több helyet kérnek az Európai Parlamentben, e kívánságuk a jelek szerint teljesül.
