Az INFORUM INFOMEDIÁTOR által szervezett kerekasztal beszélgetés témaköre a hatályos magyar és európai uniós joganyag Interneten történő hozzáférésének kérdése volt. Az eseményre a média képviselői mellett a hazai informatikai szervezetek képviselői kaptak meghívást.
A kerekasztalban helyet foglalt az Igazságügyi Minisztérium részéről dr. Fazekas Judit, az európai integrációs helyettes államtitkár, és dr. Papp Imre közjogi helyettes államtitkár, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium részéről dr. Suba Ferenc főosztályvezető. A kormányzati szervek képviselő mellett a jogi szakma neves képviselői osztották meg gondolataikat a jelen levőkkel, így dr. Majtényi László ( Eötvös Károly Intézet), dr. Halmai Gábor alkotmányjogász és dr. Jóri András ügyvéd. A vitaindítót dr. Mayer Erika infomediátor tartotta, aki egyúttal a beszélgetés moderátori szerepét is betöltötte.
A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy mind a hatályos magyar joganyaghoz, mind az európai joghoz való hozzáférést az Interneten keresztül biztosítani kell, ez az államnak alkotmányos kötelezettsége.
Dr. Fazekas Judit elmondta, hogy az európai jog vonatkozásában az Európai Unió által fenntartott adatbázisokban, így pl. az Eur-Lex portálon hozzá lehet férni a teljes uniós joghoz. A frissen csatlakozott államok, és így Magyarország számára is az jelent problémát, hogy a hiteles fordítások nem készültek el a csatlakozás időpontjára, így az Igazságügyi Minisztérium honlapján megadott linkről is elérhető oldalon a vita napján csupán az európai jog máltai nyelven történő kihirdetéséről szóló jogszabály volt magyar nyelven található. Ennél sokkal terjedelmesebb magyar nyelvű európai joganyag van az Igazságügyi Minisztérium honlapján igen nehezen követhető menüpontok alatt, így azt az átlag felhasználó vagy nem találja meg, vagy nehezen igazodik el benne. Az elektronikus hozzáférés révén tehát csak csekély számú és nehezen használható európai joganyaghoz juthatunk, mindennek azonban papír alapú magyar nyelvű hiteles kiadása egyáltalán nem történ meg.
A helyzet egyértelműen ellentétes az Európai Unió alapokmányában meghatározottakkal, kimondható, hogy az európai jog kihirdetése Magyarországon nem történt meg szabályszerűen. Felmerült a kérdés, hogy a csatlakozás napjával közvetlenül hatályos európai jog ilyen körülmények mellett érvényes-e a magyar állampolgárokra?
A hatályos magyar jog vonatkozásában a vitaindítóban elhangzottak lesújtó állapotot vázoltak fel. Az Interneten ma a hatályos magyar jog csak fizetős adatbázisban érhető el. Az Országgyűlés honlapján ugyan 1990-től kezdve megtalálhatók a törvények és az országgyűlési határozatok, de nincsenek ott más szintű jogforrások. A törvényeket tartalmazó ingyenes adatbázisnak további problémája, hogy a módosítás szövege és az alap törvény nincs egységes szerkezetbe foglalva. Így például ma az Interneten nem érhető el az elektronikus kereskedelemről szóló módosított 2001. évi CVIII. törvény egységes szerkezetű szövege. Az egyes minisztériumok honlapjai tartalmaznak ugyan válogatásokat a saját területüket érintő jogszabályokból, és ezek között már a végrehajtási rendeletek is fellelhetők, ám ezen válogatások rapszodikusak, nem lelhető fel közöttük egy központi akarat, amely valamennyi központi közigazgatási szerv vonatkozásában a dokumentumok megfelelő, az állampolgárok jogkövetését elősegítő közzétételét írná elő. Az önkormányzatok honlapjai még rendezetlenebb képet mutatnak, és azokon sem lelhetők fel az adott önkormányzat által kibocsátott rendeletek.
Dr. Papp Imre közjogi helyettes államtitkár elmondta, hogy a jogalkotási törvény módosítására vonatkozó javaslatot már 2003-ban előterjesztették. Ebben kötelezővé tennék a jogszabályok elektronikus kihirdetése mellett azt is, hogy azokat a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva tegyék közzé.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy a jogkereső közönség számára biztosítani kell a hatályos joganyag hiteles formában való, ingyenes megismerését, mindezt elektronikus, könnyen kezelhető formában. Véleménykülönbség abban mutatkozott, hogy az ingyenes adatbázisnak milyen tartalommal és szolgáltatásokkal kell rendelkeznie. Elegendő-e a „fapados” megoldás, egy szimpla adatbázis, különösebb kereséséi és egyéb szolgáltatások nélkül, vagy ennél sokkal többre vonatkozik az állam alkotmányos kötelezettsége, és „pulman” szintű szolgáltatást kell nyújtania? Dr. Majtényi László szerint a jogszabály megismerése az információs szabadság része és így az állampolgár alkotmányos alapjoga. A maga részéről a joganyaghoz tartozónak és így az ingyenes adatbázis részének tekinti a jogalkalmazást alapvetően befolyásoló bírói gyakorlatot reprezentáló bírósági határozatok gyűjteményét is.
Dr. Halmai Gábor álláspontja szerint az Alkotmányból levezethető az államnak az elektronikus formában történő közzétételre vonatkozó kötelezettsége is. Arra az aggályra, hogy a digitális szakadék túloldalán lévők, az off line állampolgárok számára ez további hátrányt jelenthetne, kifejtette, hogy az ingyenes hozzáférési pontokon szakképzett segítséggel könnyebben találják meg az őket érintő információkat és jobban eligazodnak bennük, így éppen hogy az esélyegyenlőséget növeli a megfelelő elektronikus adatbázis. Dr. Jóri András ügyvéd hozzátette, a környező országokban folytatott gyakorlat szerint Magyarországon is meg kéne állapítani a jogszabályok azon mélységi szintjét, amelyhez az Interneten keresztül ingyenesen lehet hozzáférni.
Dr. Suba Ferenc, az IHM részéről kifejtette, hogy az információs társadalomban alapvető követelmény a joganyag elektronikus úton történő közzététele, és a kívánatos az lenne, ha a hatályos joganyagon túl még egy, a nem jogvégzett állampolgárok számára is eligazodást nyújtó, érthető nyelvű kommentár is hozzáférhető lenne az elektronikus adatbázisban. Hangsúlyozta, a tárca különösen fontosnak tartja a téma szempontjából is, hogy szülessen az elektronikus információ szabadságjogokról törvényjavaslat. Az IHM kívánatosnak tartja, hogy létezzenek ilyenek, ezért kiemelten támogatja a jogalkalmazást segítő honlapok működését.
Dr. Mayer Erika Infomediátor összegzésében rámutatott hogy a részvevők abban valamennyien egyetértettek, hogy a joganyaghoz való Internetes hozzáférés az elektronikus információs szabadságjog fontos része. A véleménykülönbség elsősorban abban jelentkezik, hogy a joganyagot milyen mélységében és milyen szolgáltatásokat nyújtó adatbázisban tegyék elektronikus úton ingyenesen elérhetővé. Immár a jogalkotók felelőssége, hogy az ügyet támogató törvényjavaslatokat mielőbb elfogadják. Addig is azonban megoldható lenne a már meglévő joganyag minél teljesebb terjedelemben történő hozzáférhetővé tétele, hiszen ez az adott területért felelős minisztérium honlapján jogszabály nélkül, egyedi döntés alapján megoldható. A mi felelősségünk, mondta az Infomediátor, hogy az ehhez hasonló beszélgetésekben nyomon kövessük, és javaslatainkkal segítsük a törvényalkotók munkáját.
