A Népszabadság információi szerint az adatvédelmi biztos hivatala aggályát fejezte ki a brüsszeli Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) magyarországi koordinációs irodájának működésével kapcsolatban.
A parlament április végén szavazta meg az iroda működésével kapcsolatos törvényt, amely szerint a szervezet a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka kötetlen alárendeltségében, de „feladatkörében függetlenül működne, sem hatósági jogkörrel, sem önálló személyiséggel nem rendelkezne”. Az iroda vezetőjét a mindenkori pénzügyminiszter nevezi ki, az iroda elsődleges feladata a brüsszeli OLAF „kiszolgálása”, vagyis ha a csalásellenes központ revizorai hazánkban tevékenykednek, segítenie kell munkájukat, valamint negyedéves jelentéseket írnia az esetleges szabálytalanságokról.
A január óta „hatóságként” működő adatvédelmi biztosi hivatal aggályosnak tartja: a törvény lehetővé teszi, hogy szabálytalanságokra hivatkozva a koordinációs iroda különböző – például az APEH, a rendőrség, a VPOP – adatbázishoz férhet hozzá. A szabálytalanság fogalmát azonban sem a törvény, sem egyetlen uniós jogszabály nem határozza meg.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az Igazságügyi Minisztériumnak írt levelében kifejti: „erős kontroll alatt kell tartani” az OLAF Koordinációs Irodát. Ennek megfelelően – érvel az ombudsman – az Európai Csalásellenes Hivatalnak csak akkor és olyan személyes adatokat lehet küldeni, amelyek a magyar jog szerint valóságos szabálytalanságokra utalnak. Az adatvédők furcsállják, hogy koordinációs tevékenységgel megbízott iroda az adatbázisokon túl folyamatban lévő rendőrségi, illetve ügyészségi ügyekről is tájékoztatást kérhet.
Lapinformácik szerint magánszemélyek fontolgatják, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
