Lomnici Zoltán szerint a bíróságok által megítélt kártérítési összegek nem alkalmasak az elrettentésre a gyűlöletbeszéd kapcsán. A Legfelsőbb Bíróság elnöke erről vasárnap Budapesten, a Zsidó Tudományok Szabadegyetemén beszélt.
“Abban én mindenképpen megfogalmaznám a bíróságok felelősségét is, hogy ma még (…) gyűlöletre uszító, embereket megfélemlítő, megalázó gondolatokat szinte büntetlenül lehet a sajtó nyilvánossága előtt leírni, közzétenni. Azok a kártérítési összegek, amelyeket ilyen perekben megállapít a bíróság (…), nem alkalmasak arra, hogy elrettentse a sajtóorgánumot, függetlenül a beállítottságától, attól, hogy ezeket közzétegye” – jelentette ki Lomnici Zoltán.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke a gyűlöletbeszéd társadalmi hátteréről, a különböző bíróságok gyűlöletbeszéddel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatáról tartott előadást. Elmondta, hogy az Európai Unió több országában számos olyan döntés született, nemcsak a gyűlöletbeszéd tekintetében, hanem valóságnak meg nem felelő adatok közlése tekintetében, amely az adott lap megszűnéséhez vezetett.
„A magam részéről ezt elgondolkodtatónak tartom és az illetékes kollégiumvezetőket arra kértem, hogy tekintsék át ezt a gyakorlatot, (…) mert ez is egyfajta harc lehet a szélsőséges, embereket sértő, bántó gondolatok megjelenésével szemben” – közölte.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta azt is, hogy a bíróság szempontjából a legfontosabb az egyértelmű jogi szabályozás, a törvényi tényállások egyértelmű megfogalmazása.
„Ellenkező esetben, ha mérlegelésre van lehetőség, mindig vita keletkezik, és nekünk az a sajátos tapasztalatunk, hogy rajtunk csattan az ostor” – jelentette ki Lomnici Zoltán.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság hamarosan dönt a büntető törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos, a parlament által decemberben elfogadott módosítása ügyében.
