Teljesen új lehetőségek nyílnak meg az autóvásárlók előtt az EU-csatlakozással. Az Index kutatásai szerint viszont plusz terhekre készülhet, akinek Magyarországon kell áfát fizetnie, de az adóhatóság szerint túl jó vásárt csinált külföldön.
Az Európai Bizottság versenyügyi főbiztossága évente két alkalommal átfogó elemzést készít a tagországok nettó autóárairól. Eszerint egyes típusok esetében a legdrágább és a legolcsóbb országok között 25-35 százalékot is elérhet az árkülönbség.
A régi tagállamok közül a brutális adókulcsot alkalmazó Dánia, illetve Finnország, Görögország és Belgium számít hagyományosan olcsónak a többi tagállam polgárai számára. De a főbiztosság táblázataiban kiugróan kedvező áron kínált típust szinte minden országban fel lehet fedezni. Ezen kívül számos meglepetést tartogathat még az új tagállamok autópiaca is.
Viszont hiába vesz valaki új autót az uniós piacon a belföldi árnál jóval olcsóbban, a belföldi általános forgalmi adót (áfa) adott esetben a jármű feltételezett itthoni értéke alapján is kivethetik. Erre az áfatörvény “aránytalan értékkülönbségre” vonatkozó passzusai adnak lehetőséget.
Magyarország uniós csatlakozását követően az uniós piacról hozott autók után a magánszemélyek nem fizetnek itthon áfát. Az egyetlen kivétel az új autó, amelyre a vonatkozó szabályok szerint a célországban kell áfát fizetni. Az új autó az adójogi meghatározás szerint 6 hónapnál fiatalabb vagy 6 ezer kilométernél kevesebbet futott. Tehát az egyik feltétel teljesülése elegendő ahhoz, hogy újnak számítson és itthon áfát kelljen utána fizetni.
Az áfatörvény azonban a VPOP és az APEH megfelelő tájékoztatói szerint megadja azt a lehetőséget, hogy “aránytalanul alacsony” adó nélküli érték esetén az adóhatóság a forgalmi érték alapján szabja ki a 25 százalékos áfát. Annak definíciója ugyanakkor hiányzik innen, hogy mekkora eltérés számít aránytalannak.
Bővebben:
http://index.hu/…/ujavto0503/
