Az oktatási tárca nem tervezi jogkezelő létrehozását, hogy enyhítse a kiadói gondokat, miután május elseje után szerzői jogdíj-kötelessé válnak a tankönyvek – tudta meg a Népszava Sipos János közoktatási helyettes államtitkártól.
Többször javasolták viszont a tankönyvkiadóknak, hogy ők létesítsenek olyan ügynökséget, amely nevükben is megegyezik a szerzőkkel, illetve jogutódaikkal. Egy kiadó – a Krónika Nova – azóta már megtette ezt: 90 százalékban körbejárta a jogdíjra jogosulttá váló szerzőket, jogutódokat, s megegyezett velük, ám hiába kínálta fel szolgáltatását a 88 kiadót tömörítő Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének, az elhárította az ügynökség ajánlatát, és helyette azt javasolta, hogy a kiadók külön-külön döntsenek erről – közölte az államtitkár. Az országos testület azért döntött így, mert – bár jónak találta a kiadó kezdeményezését – nem kívánt anyagi felelősséget vállalni az egyes kiadók helyett – mondta Koller Lászlóné elnök.
A május 1-én hatályba lépő törvénymódosítás előírja, hogy a tankönyvekben felhasznált forrásmunkák után – az irodalmi, de a képzőművészeti, zenei anyagok után is – jogdíjat kell fizetni a szerzőknek, vagy jogutódaiknak.
Sipos János az eddigi tapasztalatokra utalva úgy vélte, az új, uniós normákhoz való igazodás nem okoz 10 százaléknál nagyobb áremelést. A helyettes államtitkár ezzel cáfolta az országos testület akár 80 százalékos átlagos áremelkedési jóslatát. Utóbbi azonban nem az idei esztendőre vonatkozott. Az uniós jogharmonizáció kapcsán életbe lépő törvény ugyanis nem érinti azokat a május elseje előtt legyártott és raktározott készleteket, amelyeket szeptemberben kapnak kézhez a diákok. Az Igazságügyi Minisztérium szerint szerzői jogdíjat csak azoknak a kiadóknak kell fizetniük, amelyek nem tudták május 1-ig kinyomtatni és raktárba szállítani a tankönyveket. (Más kérdés, hogy a szerzők, vagy a jogutódok is így látják-e majd – ha nem, perre mehetnek).
