A Kormány a környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezdeményezésére úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti az ipari balesetekből származó, határvizeken okozott károk miatti polgári jogi felelősséget és kártérítést szabályozó jegyzőkönyv megerősítéséről szóló javaslatot.
2003. májusában Persányi Miklós miniszter írta alá a nemzetközi megállapodást Kijevben, amely megteremti a külföldi balesetekből eredő, hazánkban fellépő személyi, vagyoni, és környezeti károk miatti kártérítés jogi alapjait.
Az Országgyűlés utólagos megerősítésével válhatunk részes feleivé a megállapodásnak, amely a benne szereplő veszélyes anyagok listája alapján szabályozza, hogy a ratifikáló országokban mely cégek, vállalatok kötelesek váratlan ipari balesetek esetére biztosítást kötni.
Felszíni vizeink 94 százaléka határainkon túli vízgyűjtő területekről érkezik, s alvízi országként a máshonnan jövő szennyezéseket nem tudjuk befolyásolni. Országunk az esetek többségében a károk elszenvedője, és csak igen ritkán okozója. A megállapodás kidolgozását egyébként éppen a 2000-ben történt tiszai ciánszennyeződés tette időszerűvé és sürgetővé.
Hazánknak annál is inkább érdeke a mielőbbi ratifikáció, mert Európai Uniós csatlakozásunk után négy, nem uniós tagállammal lesz közös, sok esetben vízfolyás alkotta, vagy vízfolyást keresztező határunk. Május elseje után pedig már csak az Unió döntésével, annak eljárási rendje szerint, valószínűleg csak egy sokkal későbbi időpontban csatlakozhatnánk a Jegyzőkönyvhöz.
A Jegyzőkönyv két Helsinki Egyezményhez: a határokat átlépő vizek védelmére és használatára vonatkozó Határvízi Egyezményhez, és az Ipari Baleseti Egyezményhez kapcsolódik. A megállapodás a megkívánt nagy számú ratifikáció miatt egyelőre nem lépett hatályba.
