A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2004. január 1-jétől adómentes természetbeni juttatás a munkavállaló és a vele együtt üdülő közeli hozzátartozó részére a munkáltató által biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből a havi minimálbér összegét meg nem haladó rész.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2004. január 1-jétől adómentes természetbeni juttatás a munkavállaló és a vele együtt üdülő közeli hozzátartozó részére a munkáltató (ideértve a munkáltató cégben közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tagot, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervet és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóságát is) vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévő belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből évente legfeljebb magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész. E rendelkezések alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a nyugdíjban részesülő magánszemély is, ha volt munkáltatója (annak jogutódja) vagy szakszervezet nyújtja részére e szolgáltatást. [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.33. alpont]
A rendelkezés értelmezésénél a következőket indokolt figyelembe venni:
1. Az adómentes juttatást elsősorban a munkáltató adhatja a munkavállaló számára. Cégcsoportok esetében lehetőség van arra is, hogy ne maga a munkáltató cég (például gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság, szövetkezet), hanem a benne közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag biztosítsa az adómentes juttatást a munkáltató cég munkavállalói számára. A tagnak akkor van többségi irányítást biztosító befolyása, ha a cégben a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik. Fordított esetben, azaz, ha a munkáltató cég leányvállalata biztosítja az üdülési szolgáltatást, akkor az nem adómentes (ilyenkor is lehetőség van azonban üdülési csekk révén adómentesen elősegíteni a munkavállalók üdültetését). Hasonló logika alapján, költségvetési szerv munkavállalója számára a felügyeleti szerv vagy a Miniszterelnöki Hivatal Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága is biztosíthat adómentesen üdülési szolgáltatást, de a felügyelt szerv nem. [Ctv. 1. § (1) bek.; Gt. 290. §]
2. Adómentes üdülési szolgáltatást szakszervezet is nyújthat a munkavállaló számára. Szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. [Munka tv. 18. §]
3. Az üdülési szolgáltatás adómentességének feltétele, hogy a juttató tulajdonában vagy kezelésében lévő üdülőben valósuljon meg. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint mindkét jog – azaz a tulajdonjog és a vagyonkezelői (kezelői) jog – olyan jog, amelyet az ingatlannyilvántartás tartalmaz, azaz e nyilvántartás alapján lehet megállapítani, hogy a juttató tulajdonjoga, illetve kezelői joga alapján jogosult-e adómentes üdülési szolgáltatás nyújtására. [Inytv. 11. § (1) bek., 16. § a) pont]
A munkavállalónak (és a közeli hozzátartozójának) az adómentesség értékhatárát meghaladóan juttatott bevételre az adóköteles természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Nem minősül adómentesnek e juttatás, ha a munkáltató az adóévben üdülési csekk formájában is nyújt adómentes természetbeni juttatást a munkavállaló részére. A kifizető az üdülési szolgáltatás adómentes és adóköteles részéről magánszemélyenkénti bontásban (a magánszemély nevének és adóazonosító jelének, ennek hiányában természetes azonosító adatainak feltüntetésével) nyilvántartást vezet.
