Magyarországnak nemcsak végrehajtóként, hanem döntéshozóként is részt kell vennie az Európai Unió egészségüggyel és szociális helyzettel kapcsolatos intézkedéseiben. A szakminisztérium ezért már felkészült a következő két félév – az ír és a holland elnökség – alatt esedékes témákra.
Szociális területen a következő két félév legnagyobb feladata az unió valamennyi tagállamában a szociális védelem, a foglalkoztatottság és a nyugdíjrendszer összehangolása lesz. Az EU 2000-ben fogadta el a lisszaboni stratégiát, amely a gazdasági célokon túl összefoglalja a foglalkoztatottság, a társadalmi kohézió és a humánerőforrás területén megtehető intézkedéseket is. A megkívánt 70 százalékos foglalkoztatottság eléréséhez alapvetően három eszközt javasol a Bizottság: a fiatalok korábbi és a nők nagyobb számú bekapcsolása az aktív gazdasági életbe, a nyugdíjkorhatár későbbre tolása és az idő előtti nyugdíjazások gyakorlatának visszaszorítása.
Jakab Ferencné, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) címzetes államtitkára ennek kapcsán kiemelte, a most készülő döntésekben már véleményformálóként kell részt vennie a hazai szakembereknek. Csak így biztosítható ugyanis, hogy ne utasításként, hanem kompromisszumokként érkezzenek Magyarországra a közös határozatok.
A két elnökség alapvető célja az, hogy véglegesítsék a szociális biztonsági rendszereket koordináló rendeletek reformját. Az ír elnökség a migránsok szociális biztonságával foglalkozó 1408/71/EGK rendelet reformjával kapcsolatos együttdöntési eljárás befejezésére összpontosít, a holland elnökség pedig várhatóan módosítja a fenti rendelet végrehajtásáról hozott 574/72/EGK jogszabályt.
