A tanárok titoktartási kötelezettsége várhatóan nagyon szűk területre, a családon belüli erőszakkal összefüggő esetekre korlátozódik majd, ha az Országgyűlés tavasszal elfogadja a közoktatási törvény módosítását.
Az Országgyűlés tavaly június 23-án fogadta el a közoktatási törvény módosítását. Az egyik legnagyobb fiaskót a tanári titoktartással kapcsolatos rendelkezések jelentették, amelyek a törvény egyik mellékletébe kerültek. Ezek lényege az volt, hogy ha a tanár olyan bizalmas dolgot tud meg diákjáról, amely nem érinti iskolai előmenetelét, magatartását, az iskola házirendjét, akkor azt adott esetben a szülőnek is csak akkor mondhatja el, ha a tanuló erre írásban felhatalmazást ad neki. Természetesen ha a diákot veszélyben látja a tanár, fordulhat a hatósághoz vagy a szülőhöz.
Miután a törvény 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett, országos méretű szövegértelmezési akció indult szülők, tanárok, szakemberek körében arról, mit szabad eltitkolni és mit nem a pedagógusnak. Felmerült, mennyiben tartozik a szülőre, ha a diák szerelmes, kábítószerezik vagy különböző lelki problémái vannak.
Egyes vélemények szerint a most hatályos törvény abszurd esetben azt is lehetővé tenné, hogy ha egy diák droggal üzletel, de nem rendetlenkedik az órákon és jól tanul, a tanár sem a szüleit, sem a hatóságokat nem értesítheti. A határ így a tanár és a diák viszonyában elmosódhat a bizalom és a cinkosság között.
Sokan felvetették azt is, hogy az orvosoknál, ügyvédeknél, lelkipásztoroknál bevett titoktartási kötelezettséget az iskolában nem lehet alkalmazni, itt ugyanis alapvetően más viszonyrendszerben áll egymással a tanár és “ügyfele”, a diák. A szülő ugyanis felelősséggel tartozik gyermekéért, így ha eltitkolnak előle valamit, nem tudja gyakorolni az alkotmányban biztosított neveléshez való jogát. A Fidesz lényegileg erre az álláspontra hivatkozva fordult az Alkotmánybírósághoz.
