A Pénzügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közös álláspontja alapján a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 36/A. §-ában szabályozott adókedvezmény jogosultjait érintően az alábbi tájékoztatást tesszük közzé.
1. A felsőoktatási intézményekben az első diploma megszerzését követően különböző elnevezések alatt felnőtt hallgatók részére biztosított képzések (másoddiplomás, kiegészítő stb. képzés) a vonatkozó törvények [a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXXIII. törvény (Ftv.), illetve a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.)] rendelkezéseiből következően akkor minősül felnőttképzésnek, ha a képzés egyik hivatkozott jogszabály alapján sem részesül állami támogatásban.
Az Fktv. 27. §-a szerint a felnőttet, illetve a felnőtt hallgatót a felnőttképzésben való részvétele alapján az Szja törvényben szabályozott adókedvezmény illeti meg. Az Szja törvény 36/A. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalapot terhelő adó csökkenthető az Fktv. szerinti felnőttképzési szerződés alapján az adóévben megfizetett képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százalékával, legfeljebb 60 ezer forinttal. Az adókedvezmény alapját és összegét a Fktv. előírásai szerint akkreditált intézmény által kiállított igazolás bizonyítja.
A felsőoktatási intézményekben folyó különböző elnevezésű képzésekre az adóévben megfizetett tandíj/költségtérítés tehát abban az esetben képezheti a felnőttképzési díjhoz kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésének alapját, ha arra a felsőoktatási intézmény a magánszeméllyel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 20. §-ának meghatározott követelményeknek megfelelő felnőttképzési szerződést köt. A hivatkozott jogszabályok rendelkezései ezt a lehetőséget nem zárják ki, bár nem is teszik kötelezővé a felsőoktatási intézmények számára. Nincs akadálya annak sem, hogy az intézmény az Szja törvény előírásainak megfelelő igazolást adjon ki a tandíj/költségtérítés befizetőjének, tekintettel arra, hogy a Ftv. 7. § (10) bekezdése értelmében a felsőoktatási program- és intézmény-akkreditáció a törvény erejénél fogva – külön eljárás nélkül – egyben az Fktv. szerinti program- és intézmény-akkreditációt is tanúsít.
2. A számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adókedvezmény [Szja törvény 36/A. § (3) bekezdés] érvényesítésére – többek között – a pedagógus is jogosult. Pedagógusnak azt kell tekinteni, akit a munkáltató pedagógus munkakörben foglalkoztat. Erről a tényről a munkáltató – a pedagógus kérésére – köteles igazolást kiadni. Korábbi tájékoztatónkkal szemben tehát nem érvényesíthet ezen a jogcímen kedvezményt az a magánszemély, akit pedagógus munkakörből helyeztek nyugdíjba.
3. A számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére az a magánszemély is jogosult, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy az Ftv-ben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt. A jogosultak körének pontosításához a törvény további eligazítást nem tartalmaz, ezért a meghatározás csak szűken – családjogi megközelítésben – értelmezhető: az adókedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családjogi jogszabályok alapján a gyermek szülőjének (apjának, anyjának) tekinthető. A vér szerinti apán és anyán kívül csak a gyermeket örökbefogadó szülő sorolható ide. Az utóbbi esetben az örökbefogadó szülő házastársa csak akkor lehet jogosult, ha ő maga is örökbefogadó. Nem feltétel viszont a törvény szerint a gyermekkel közös háztartásban élés, ezért abban az esetben, ha az egyéb törvényi feltételek is fennállnak, akár az elvált és külön háztartásban élő szülő is jogosult lehet a kedvezményre.
