A képviselők többsége hétfőn megszavazta a büntető törvénykönyv gyűlöletbeszédről szóló részének módosítását. E szerint büntetendő, ha valaki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji csoport, avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel.
Az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv (Btk.) közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának módosításával hétfőn 184 igen, 180 nem szavazattal újraszabályozta a gyűlöletbeszéd szankcionálását.
A Btk. jelenleg csak a közösség elleni izgatást szankcionálja: “aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három év szabadságvesztésre büntetendő”. Így csak akkor valósul meg a bűntett, ha valaki tevőlegesen szólítja fel a hallgatóságot valamely kisebbség ellen, de ha csak gyűlölködik közönség előtt, akkor nem követ el törvénybe ütközőt.
A javaslat nagy vitát váltott ki. Az ellenzéki pártok a kezdetek óta hangoztatták, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Az SZDSZ szintén ellenvetéseinek adott hangot. A szabad demokratáknak egyrészt alkotmányossági aggályuk volt a javaslattal kapcsolatban, másrészt kezdeményezésükre kivették a felsőbbrendűség hirdetésének tiltásáról szóló részt.
A vitákat követően az MSZP olyan módosítót terjesztett be, amely vétségként határozná meg azt, ha valaki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz. Ez tehát nem bűncselekmény, hanem vétség lenne, amely – szemben az izgatással – három helyett két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
