Az uniós külügyminiszterek nápolyi konklávéján közeledtek egymáshoz az álláspontok az EU közös védelmi politikáját illetően. Ám továbbra is kétséges, vajon a szervezet alkotmányába bekerül-e a kötelező katonai segítségnyújtás formulája – írta brüsszeli elemzésében az osztrák hírügynökség.
EU-diplomaták vélekedése szerint ugyanis a vita tárgyát képező megfogalmazás annyira kötelező jellegű, hogy a segítségnyújtási passzus végül alighanem kikerül a dokumentumból. Ennek oka pedig a négy semleges EU-tagállam (Ausztria, Finnország, Írország, Svédország) által emelt kifogásokban rejlik.
Az alkotmányt megszövegező konvent javaslatával ellentétben a Nápolyban előterjesztett megfogalmazás az összes EU-tagállam számára kötelezővé tenné a katonai segítségnyújtást egy megtámadott másik tagállamnak. Míg a konvent tervezetében az áll, hogy az unió tagországai részt vehetnek az “együttműködésben a kölcsönös védelem terén”, akár későbbi időpontban is, addig az új változatból kimaradna ez a cikk (III/214). Vagyis a I/40 cikk (7) szakaszában rögzített segítségnyújtási kötelezettség kivétel nélkül minden EU-tagra vonatkozna. A pontos szöveg így hangzik: “Egy tagállam területe ellen irányuló fegyveres támadás esetén a többi tagállam köteles segítségére sietni és támogatni őt, az összes rendelkezésükre álló eszközzel, összhangban az ENSZ alapokmányának 51. cikkével”.
Bővebben:
http://eu.mti.hu/news.asp?…
