Európai diplomaták szerint lehetséges, hogy a tervezettnél később, jövőre fogadják el az Európai Unió alkotmányát, s ez meghúsíthatja a dokumentum gyors ratifikálását – írja a The Wall Street Journal című amerikai napilap európai kiadása (WSJE) keddi számában.
A lap a csúszás lehetőségét azzal magyarázza, hogy az EU-államok között még mindig több kulcsfontosságú kérdéskörben nézeteltérések vannak, márpedig egy megállapodáshoz minden egyes jelenlegi, illetve jövőre csatlakozó tagország egyöntetű szavazatára van szükség.
“Ha az államok nem akarnak megállapodást, ott maradunk, ahol vagyunk” – idézi a lap egy diplomata kompromisszumot sürgető véleményét. Mások hozzátették: ha a mostani, olasz EU-elnökség alatt, azaz december végéig nem születik meg az egyezség, lehet, hogy a következő félévi ír elnökség alatt sem fog.
A legnagyobb probléma a szavazati súlyok rendszere. A lap emlékeztet rá, hogy a 2000-es nizzai megállapodáson alapuló jelenlegi rendszer az olyan, közepes nagyságú európai államoknak, mint Lengyelország és Spanyolország majdnem ugyanannyi szavazatot ad, mint Németországnak, amelynek mégiscsak kétszer annyi lakosa van. “Az EU legnépesebb államai – Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia – hatalmuk csökkenésétől tartanak, ha ezeket a szabályokat nem változtatják meg még azelőtt, hogy a 10 új, és alapvetően kis tagország csatlakozik a szervezethez. Ezért egy olyan, a konvent által kidolgozott rendszert pártolnak, amely jobban kifejezésre juttatja egyes államok lakosságának különbségét. Spanyolország és Lengyelország azonban elszántan küzd saját, privilegizált helyzetének megőrzéséért, s közben megpróbál szövetségeseket keresni” – írja a lap, hozzátéve, hogy hétfőn például Észtország is beállt a lengyel-spanyol álláspontot támogatók sorába.
Bővebben:
http://eu.mti.hu/news.asp?…
