Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke 2003. november 11.-én felhívással fordult a köztársasági elnökhöz, melyben kérte a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulások elítélését. A felhívásra Mádl Ferenc köztársasági elnök az alábbi közleményben válaszolt.
Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye, mely mindenkire egyaránt kötelező. A bíróságok az Alkotmány és az alkotmányos törvények alapján kötelesek meghozni ítéleteiket, döntéseik csakis a jogszabályokon alapulhatnak. Ezt a célt szolgálja a jogállamiság egyik alappillére, a bíróságok függetlensége, melyet Alkotmányunk kifejezetten is véd.
Egyetértek Lomnici Zoltán elnök úrral abban, hogy egy demokratikus jogállamban, mint amilyen Magyarország, a közügyek kérdései megvitathatóak a nyilvánosság előtt. Ez a minden közügyre kiterjedő lehetőség egyebek mellett érvényes a bíróságok működésére, döntéseire is. A véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis minden ember alapvető joga, melyet az Alkotmány és az alkotmányos törvények keretei között szabadon gyakorolhat. E szabadság a demokrácia egyik alapja.
Köztársasági elnökként ugyanakkor kötelességem felhívni a figyelmet arra, hogy a közhatalom gyakorlóinak különös körültekintéssel szabad csak a bíróságok ítélkezésével kapcsolatban megnyilvánulni. A konkrét bírósági eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás, vagy akár az ítélkezés általános irányának nyilvános kritikája a közhatalmat gyakorló személyek részéről – tekintettel a hatalmi ágak elválasztására és a jogállamiság követelményeire – veszélyeztetheti a bíróságok Alkotmányban garantált függetlenségét, és így az államszervezet demokratikus működését.
