Elkészült a tervezet arról, hogy a bíróságok mulasztása esetén az ügyek ne kerüljenek a strasbourgi testület elé. Átmenetileg nőhet a magyar államot elmarasztaló strasbourgi határozatok száma – mondta Lomnici Zoltán főbíró.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán jelenleg mintegy 450 magyar ügy van, ugyanakkor Magyarországot az emberi jogi egyezményhez történt 1992-es csatlakozása óta csupán tucatnyi alkalommal marasztalták el perek elhúzódása miatt – tette hozzá a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
Ugyanez a szám más tagállamok, például Olaszország esetében eléri az évi több százas nagyságrendet – mondta főbíró.
Közlése szerint az emberi jogi bíróság a magyar panaszok többségét azért utasítja el, mert az odafordulók jelentős része fellebbviteli fórumnak tekinti, noha ott csak az emberi jogi egyezmény megsértése miatt hozhatnak elmarasztaló döntést.
Általában elmondható, hogy a perek jelentős – 6-6,5 évet meghaladó -, indokolatlan elhúzódása az állam kártérítési felelősségének megállapítását vonhatja maga után a strasbourgi bíróság előtt – jegyezte meg Lomnici Zoltán.
Az Igazságügyi Minisztérium megküldte a Legfelsőbb Bíróságnak is véleményezésre azt a jogszabály-tervezetet, amely – más államok gyakorlatához hasonlóan – azt célozza, hogy a bíróságok mulasztása esetén az ügyek ne kerüljenek a strasbourgi bíróság elé: inkább szülessen megegyezés az állam és a panaszos között – magyarázta a főbíró.
