A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2003. október 20-ai ülésén nem találta megalapozottnak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvénynek a felszámolók díjazásával kapcsolatos rendelkezéseit támadó indítványokat.
Az Alkotmánybíróság az indítványozók álláspontjával ellentétben nem tartja alkotmányellenesnek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény azon rendelkezését, amely nem teszi lehetővé a felszámolói kijelölés visszautasítását akkor, ha az adós vagyonából a felszámoló költségei és díja nem teljesíthetők. A testület úgy ítélte meg: ezzel a szabályozással nem sérül a piacgazdaság részét képező szerződési szabadság, hiszen a felszámolói tevékenységet választó gazdasági társaságok szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy a felszámolói pályázat benyújtásával – a jogi, gazdasági és egyéb feltételrendszer ismeretében – vállalják-e a felszámolási eljárásban érvényesülő sajátos (esetenként korlátozást jelentő) előírások teljesítését. A határozat szerint ez a rendelkezés önmagában nem lehetetleníti el a felszámolói tevékenység végzését, így nem sérti a vállalkozás jogát sem. Mivel a rendelkezés hatálya alá tartozik kivétel nélkül minden felszámoló, ezért az Alkotmánybíróság az egyenlő munkáért egyenlő bérhez való jogot deklaráló alkotmányos elv sérelmét sem állapította meg.
Az indítványok benyújtását követően a jogalkotó jelentősen módosította a felszámolói díjak forrásának szabályozását. Az Alkotmánybíróság szerint a hatályos rendelkezések a felszámolói díjak fedezetét biztosítják, ezért az ezzel kapcsolatos mulasztás megállapítására irányuló indítványokat is elutasította.
A határozat: http://www.mkab.hu/…08319704.htm