Az alkotmánymódosítás csomag a nemzetiségi jogok tekintetében az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, megszünteti a kötelező katonai szolgálatot.
A Központi Választási Iroda a több mint tizenötezer szavazókör közül 2295-nek az eredményeit vette alapul, s ebből számította ki, hogy a részvételi arány több mint négy százalékkal haladta meg a népszavazás érvényességéhez szükséges minimális küszöböt (ötven százalék plusz egy fő).
Ez azt jelenti, hogy több mint 9,7 millió állampolgár élt szavazati jogával, amellyel jelenleg csaknem 17 millió román rendelkezik. Nagy különbség van a részvételt illetően a város és a vidék között. Míg vidéken a szavazásra jogosultak 67,89 százaléka foglalt állást voksával, a városokban ez az arány csak 43,65 százalék.
Ion Iliescu államelnök a közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában megerősítette a választási iroda által közölt adatot, és örömét fejezte ki a referendum eredményessége miatt.
Nagyra értékelte, hogy a rossz idő, a kampányban tapasztalt elégtelen tájékoztatás és a zavaró körülmények ellenére (az elnök a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt ellenpropagandájára utalt) a népszavazást mégis siker koronázta. A módosítás Iliescu szerint közelebb viszi Románia alaptörvényét az európai normákhoz.
Az alkotmánymódosító csomag a nemzetiségi jogok tekintetében az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket, és megszünteti a kötelező katonai szolgálatot. A Nagy-Románia Párt éppen azért ellenezte a módosításokat, mert többletjogokat biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára.
