Az Európai Unió bizottságában jelenleg érvényesülő “egy ország – egy biztos” gyakorlatának fenntartása mellett foglalt állást Pascal Lamy brüsszeli kereskedelmi biztos a Le Journal du Dimanche (JDD) vasárnapi számában közölt interjúban.
“Személyes tapasztalatom, hogy a mostani rendszer a jó, mégha nem is tökéletes. Minden más megoldás ennél rosszabb lenne” – jelentette ki a JDD-nek Pacal Lamy. A nyilatkozó szerint komolytalan elképzelés, hogy az unióról egy portugál beszéljen a spanyolokhoz, vagy éppen egy brit EU-biztos az írekhez.
Minden uniós állam polgárának azt kell éreznie, hogy országa érdekei képviselve vannak Brüsszelben, azzal együtt, hogy az Európai Bizottság tagjai nem saját országuk nevében beszélnek – hangoztatta Lamy.
Franciaország amellett kardoskodik, hogy nem szabad változtatni az uniós alkotmány asztalon fekvő szövegtervezetén, amely 2009-től kezdve, rotációs rendszerben 15 főben kívánja maximálni a szavazati joggal rendelkező EU-biztosok létszámát, noha addigra szervezetnek legalább 25 tagállama lesz. Ezt az elképzelést számos mostani tagállam és a jövő májusban csatlakozók többsége, köztük, Magyarország is méltánytalannak tekinti, és megváltoztatását szorgalmazza.
A JDD kérdésére válaszolva Lamy a továbbiakban rámutatott: az unió jövője szempontjából kockázatos magatartást választott Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő, aki a magas deficittel számoló francia költségvetés miatt elhangzott brüsszeli bírálatokra unióellenes hangnemű riposztokkal reagált. A brüsszeli biztos szerint politikai rövidlátásra vall, ha Párizs bűnbakká próbálja megtenni Brüsszelt a francia közvélemény szemében, s eközben azt hangoztatja, hogy meg kell szavazni az unió alkotmányos szerződését. Ez a kettős beszéd veszélyes, károkat okozhat az európai közösségnek. Szerinte a kormánynak fel kellene vállalnia a közvélemény előtt, hogy a magas és tartós deficit komoly probléma forrása lehet Franciaország és az euróövezethez tartozó többi ország viszonyában.
Raffarin a közelmúltban kioktató hangnem rendreutasította a francia kereskedelmi biztost, aki úgy nyilatkozott, hogy, hogy Párizsnak törekednie kellene az unió stabilitási és növekedési paktumában (az éves nemzeti össztermék 3 százalékában) megszabott határérték alá szorítania államháztartási hiányát. A párizsi jobbközép kormány vezetője azt üzenete a szocialista párti EU-illetékesnek, maradjon uniós mandátuma keretein belül, tartózkodjék a francia költségvetési politika bírálatától.
