Nem képesek dűlőre jutni az európai törvényhozók, illetve az érdekelt civil szervezetek arról, milyen erős jogi védelmet kapjanak a szoftverek és a komplex informatikai megoldások.
A kérdésen vitázó táborok egyikében a nyílt forráskód védelmezői, szoftverfejlesztők és az akadémiai-tudományos élet képviselői, a másikban szerzői jogokkal foglalkozó jogászok, nagy szoftverfejlesztő cégek, illetve hatóságok, például a brüsszeli bizottság foglalnak helyet. A harc olyan heves – és eldöntetlen -, hogy az Európai Parlament kénytelen halogatni a komputerekkel kapcsolatos találmányok jogi helyzetét szabályozó direktívájának megalkotását.
A háborúság 1998 óta folyik, akkortól kezdett szabadalmi védettséget adni az USA szabadalmi és védjegyhivatala egyes internetes üzleti megoldásoknak (az egyik leghírhedtebb ezek közül éppen az említett one-click shopping). A szoros szabályozás hívei azzal érvelnek, hogy a szabadalmak (az azok segítésével elérhető jövedelem) megfelelő ösztönzést adnak az innovációnak olyan időkben, amikor az újítások többsége az informatikai-internetes iparban keletkezik.
A kritikusok szerint viszont az ilyen intellektuális monopóliumok éppen ellenkező hatást érnek el: visszavetik az innovációt, mert lehetővé teszik a nagy szoftverfejlesztőknek, hogy eltiporják minden lehetséges piaci ellenfelüket. Szerintük a szoftverkódok védelme sok esetben értelmetlen, olyan, mintha Haydn levédette volna a szimfónia formát, és ezzel lehetetlenné tette volna Mozartnak és másoknak nagy szimfóniáik megírását.
A Napi Gazdaság cikke: http://index.hu/…/jog/sw1001/
