A Magyar Köztársaság az egyetlen rendszerváltó ország, ahol nem született új alkotmány – mutatott rá Szili Katalin házelnök a Lomnici Zoltán főbíróval a Legfelsőbb Bíróságon (LB) kedden folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón.
Kapcsolódó fórum: Új Alkotmány – miért is?
Az Országgyűlés elnöke megköszönte a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének az új alkotmány létrehozását illető támogatását, és elmondta: az alkotmányozással kapcsolatos “menetrend” egyik állomásaként látogatott az LB-re. Korábban már találkozott a köztársasági elnökkel, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság elnökével folytat megbeszéléseket.
“A jelenlegi alkotmány nem rossz” – szögezte le Szili Katalin. Hozzátette ugyanakkor, hogy ki kellene használni azt a “kegyelmi állapotot”, amely ahhoz kapcsolódik, hogy jövőre lesz 15 éves a Magyar Köztársaság és csatlakozik az EU-hoz.
“Új szövetség kötésére lenne szükség. Meghatározni a számunkra egyértelműen elfogadott alapokat, amikről már nem kell vitatkozni. Így több energiát fordíthatunk a társadalom javát szolgáló intézményekre” – fejtette ki a házelnök.
“Szeretném, ha a politikai közélet arról szólna, amiért minket megválasztottak”, a társadalom sorsáról, nem pedig botrányokról, felfújt koholt ügyekről – szögezte le Szili Katalin.
“Az alkotmány lenne az, ami az egy asztalhoz ülést elősegítené”, így egy önmagával megbékélt társadalom léphetne az unióba – tette hozzá.
Lomnici Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta: az alkotmányozásnak két feltétele van, egy politikai és egy szakmai. A politikai pártok jogalkotási szándékába a harmadik hatalmi ág nem szólhat bele – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a szakmai hátteret illetően segítséget ajánlott a főbíró. – A bírói gyakorlatban felhalmozódott tapasztalatok segítséget nyújthatnak például ahhoz, hogy az új alkotmány az eddiginél is inkább iránytűként szolgáljon az emberi jogok vonatkozásában – mutatott rá a főbíró.
Lomnici Zoltán kiemelte azt is: Közép-Kelet-Európában a végrehajtó hatalom túlsúlyával szemben fontos a törvényhozói és a bírói hatalom együttműködése. “Ez az elmúlt egy évben intenzívebbé vált” – tette hozzá.
Az alkotmánybírósági törvény módosításával összefüggésben Lomnici Zoltán felvetette, hogy szükség van-e egyáltalán a jogegységi döntésre, ugyanis az szerinte nem eurokonform jogintézmény.
