A munkaügyi ellenőrzés rendszerének újragondolását kezdeményezik a szakszervezetek, mert kevés a felügyelő, ezért az évi 28 ezer ellenőrzés révén a 840 ezer vállalkozásnak csupán 3-4 százalékához jutnak el.
Azt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet vezetője, Békés András is elismeri, hogy míg az ellenőrzés szabályozása már megfelel az EU-normáknak, a felügyelők létszáma kevesebb, és jogosultságaik is gyengébbek, mint az uniós országokban.
Új szemlélet, új gyakorlat a mai hivatali keretek között nem képzelhető el – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki szerint új, önálló munkaügyi ellenőrzési hivatalra volna szükség. A munkavállalói oldal már kialakította az ellenőrzés átalakítására vonatkozó egységes álláspontját. Mind a hat szakszervezeti szövetség egyetért abban, hogy a már elkezdett felülvizsgálat, illetve a továbbfejlesztés irányának kijelölése tévedés, ugyanis a munkában a konföderációkat a munkavédelem szakértői képviselik, míg a kormányzati oldalt az a hivatal, amelyet meg akarnak reformálni. Az érdekvédők szerint a munkába munkaügyi szakértőket kell bevonni, a kormányt pedig másnak kell képviselnie. A jelenlegi ellenőrző hivatal munkájának elemzését is fontosnak tartják. A kép ugyanis alapvetően negatív, mára a korrupció lehetősége is felvetődik a rendszerben – hangsúlyozta Sáling.
Új ellenőrzési stratégia kell, a munkaügyi ellenőrzésnek ugyanis ma nincs módszertana – állítják az érdekvédők, akik szerint csak végső esetben kell büntetni, a segítésre, a felkészítésre, a prevencióra és az ellenőrzésre kell a nagyobb hangsúlyt fektetni. A hatékonyabb fellépéshez meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzést: duplájára kell emelni a felügyelők számát, s a szakmai erősítésen túl anyagi elismerésüket is javítani kell.
