A Belügyminisztérium megkezdte az érvényben lévő jogszabályok felülvizsgálatát. Ennek során kiderült, hogy Bulgáriával, vagy a már megszűnt Szovjetunióval és Csehszlovákiával még mindig vannak barátsági, együttműködési egyezményeink.
Mi egy-egy jogszabály célja, szükség van-e az adott területen állami beavatkozásra, és ha igen, miként lehetne csökkenteni az ügyfélre háruló adminisztratív terheket? – ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a Belügyminisztérium illetékesei a tárca deregulációs és decentralizációs programjának végrehajtása során. A jogszabályok kormányhatározatban előírt felülvizsgálata kiterjed arra, hogy az engedélyezési eljárások helyébe nem léphet-e egyszerű bejelentési kötelezettség, vagy a hatóság mérlegelési jogkörét felválthatja-e az ügyfeleknek alanyi jogot biztosító szabályozás. Szakértők szerint bizonyos esetekben lehetne építeni az önkéntes jogkövetésre is, és az engedélyezési eljárás helyett legfeljebb utólag kellene ellenőrizni a szabályok betartását. Kérdéses lehet, hogy valóban a jegyző engedélyére van-e szükség például ahhoz, hogy valaki optometrista látszerészként vagy szakfordítóként és tolmácsként folytasson egyéni vállalkozói tevékenységet. A BM szakmai segítséget nyújt az önkormányzatoknak ahhoz, hogy saját jogszabályaikat felülvizsgálják.
Jelenleg a becslések szerint mintegy hetvenhétezer helyhatósági rendelet van hatályban, és a szükségtelenné vált jogszabályok hatályon kívül helyezésével együtt el kell végezni a jogharmonizációt is: jövő májustól, vagyis uniós csatlakozásunk után ugyanis egyetlen helyi rendelet sem lehet ellentétes a 15 uniós alapszerződéssel, a közösségi rendeletekkel, irányelvekkel, határozatokkal, ajánlásokkal, illetőleg az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából következő jogelvekkel. A tárca létre kívánja majd hozni a helyi rendeletek országos adatbázisát is.
A dereguláció, vagyis az életviszonyok változása folytán feleslegessé váló jogszabályok hatályon kívül helyezése szinte a rendszerváltozás óta folyik, és erről legutóbb az idén született kormányhatározat. Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint 1990 óta legalább hétezer törvény, törvényerejű rendelet és miniszteri rendelet vesztette hatályát, ennek ellenére ma is több mint hétezer különféle norma létezik. Ennek oka a folyamatos jogalkotás: 1990 és 1995 között évente ötszáz-hatszáz, azóta viszont nyolcszáz és ezer közötti új jogszabály született. Tavaly – a korábbi százat is meghaladó átlaggal szemben – csupán 68 törvényt fogadtak el.
A ma hatályos törvények és törvényerejű rendeletek – ez utóbbiakat utoljára 1989-ben bocsáthatták ki – több mint kétharmadát a rendszerváltozás óta fogadták el, minden tizedik magas szintű jogszabály azonban 1945 és 1970 között készült. Így érvényben vannak például a Bulgáriával, vagy az azóta megszűnt Szovjetunióval és Csehszlovákiával aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények, a március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánító 1927-es törvény, vagy a Győr-Sopron-Ebenfurt gőzmozdonyvasút kiépítéséről rendelkező, 1872-ben elfogadott törvény is.
